Fejér megye rejtett kincsei: 10 hely, amit látnod kell

Travellina
Két alig ismert érdekességet, a Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgyét, Székesfehérvár játékos programjait és Fejér megye családbarát kirándulóhelyeit is felfedezhetjük Travellina legújabb ajánlójában.
vendégszerző
Travellina

Travellina

Kisgyörgy Éva, a travellina.hu bloggere. 144 országban járt, szeret vezetni, kevésbé ismert tájakat felfedezni és jókat enni.
Cikkei

Két játékos program Székesfehérváron

Hiemer-ház

A Hiemer-házegy csodásan felújított műemléki épületegyüttes, mely három középkori eredetű, barokk épület összeolvadásából jött létre. Itt nyitotta meg kapuit 2011-ben a Hetedhét Játékmúzeum, melynek állandó kiállítása két gyűjteményből jött létre: Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet páratlan értékű, Európa-szerte elismert polgári játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából. Utóbbi rajzait sok Lázár Ervin, Janikovszky Éva műből ismerhetjük, például a kiállításon találkozhatunk a Négyszögletű kerek erdő lakóival is.

Székesfehérvár, játékmúzeum
Fotó: Travellina

No de visszatérve a fő gyűjteményre, felmerül a kérdés, hogy gyűlt össze egy családban ennyi játék? Auer Erzsébet jómódú polgári családban nőtt fel, és szerető szülei – főleg apukája – sok játékkal halmozták el. A boldog gyerekkor sajnos hamar véget ért, mert az édesapa korán meghalt. A család másik lakásba költözött és Erzsébet édesanyja nem vitte magával a 13 éves lány játékait. Talán az imádott játékok elvesztése hagyott olyan mély nyomot benne, hogy a felnőtté vált kislánynak – és később lányának, Moskovszky Évának is – szenvedélyévé vált a játékgyűjtés. A babákkal benépesített, apró bútorokkal berendezett és apró porcelántárgyakkal felszerelt babaszobákban több mint 100 éven átívelő időszak játékkultúrája ismerhető meg.

Bár a nosztalgiát ébresztő babaszobákban érthető módon minden vitrinben van,

az egyik helyiséget szuper játszószobának rendezték be – itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, minden játékkal lehet játszani!

Órajáték

A méltán népszerű székesfehérvári órajátékot 2002-ben Kovács Jenő órásmester hozta létre a 250 éves lakóházban. Figurái, a magyar történelem legendás királyi személyiségei 10 és 18 óra közt kétóránként tűnnek fel és fordulnak körbe középkori zenei kísérettel az ügyes szerkezeten. Időnként a királyokat más figurák váltják fel, ballagás idején például diákok. Este 7 órakor Kodály Zoltán Esti dalával búcsúznak a figurák a várostól.

Órajáték Székesfehérváron
Fotó: Travellina

Az óramű számlapjának különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A hónapokat is leolvashatjuk a tárcsáról, amely havonta körbefordulva a megfelelő csillagképet (Ikrek, Bak, stb.) mutató ábrát a hónap nevéhez igazítja.

Az Órajátéknak helyet adó házban 2009-ben Óramúzeum is helyet kapott, ahol háromszáznál is több, különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra látható. Akárcsak az órajáték, ez a gyűjtemény is Kovács Jenő nevéhez fűződik, aki a 70-es évek óta gyűjtötte ezeket a darabokat. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg.

Két kastély

Cziráky kastély, Lovasberény

Lovasberényben szomorúan állnak a Cziráky-kastély egykor oly pompás falai. Az arányosan kialakított, elegáns épületegyüttes fénykorát az 1800-as években élte, ekkor kapta jellegzetesen klasszicista formáját. Az épületegyütteshez egykor pompás kastélypark tartozott, melyet sétányok, mesterséges tavak, kőhidak és szobrok tettek változatossá – de ennek helyén ma már csak fű nő. A kastély főépületének közelében viszont még ma is áll a műemlékegyüttes ékszerdoboza, a barokk stílusban épült kastélykápolna. A kastély évtizedek óta lakatlan, nem sikerült gazdát találni a felújításra, hasznosításra. A kastély hétvégenként látogatható, szegényes kiállításán kívül csak a romos falakat lehet látni.

Cziráky kastély, Lovasberény
Fotó: Travellina

Martonvásár

Martonvásár neve összefonódik a Brunszvik családdal. Brunszvik Antal anno Mária Terézia királynőtől kapta a grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot. A Brunszvik kastély barokk stílusban épült 1773-1775 között, de mai, neogótikus külseje csak az 1870-es években alakult ki. A XIX. század első évtizedében Beethoven is többször megfordult a kastélyban, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára. A híres zeneszerző 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Ma a kastély néhány termében Beethoven emlékmúzeumot alakítottak ki, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be.

Fotó: Travellina

A kastélyt 70 hektáros, angolkert stílusú park vesz körül, ahol a romantikus tó körül számos különleges fafajta ad árnyékot (tisztafa, atlaszcédrus, mocsárciprus, stb.). A park közepén átfolyó Szent László-patak vizének felduzzasztásával létrehozott tavon egy kis sziget emelkedik, melyen szabadtéri színpadot alakítottak ki. Az épületegyüttes nagy részében az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete működik.

Két kirándulás

Vértesi Panoráma Tanösvény

A 4.6 km hosszúságú Vértesi Panoráma Tanösvény igazi családbarát kirándulóhely. Körtúra, így autóval is lehet érkezni, nincs benne nagyon komoly szint, és a Vértes talán legszebb kilátópontjait fűzi fel egy útvonalra. Ráadásul nagyon változatos a terep. Eleinte telepített fenyőerdőben halad az útvonal, később felkaptatunk a csodás panorámát kínáló dolomitsziklákra, majd visszafelé egy bükkösökkel teli völgyben vezet az út, ahol mesebeli mohás óriáskövek közt bandukolunk.

Fotó: Travellina

A tanösvény a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum mögül indul, a múzeum előtt, mellett és mögött van néhány parkolóhely. A tanösvény táblái informatívak (inkább felnőtteknek valók, nem játékosak), a jelzések egyértelműek, eltévedni nem lehet.

A szintkülönbség 150 méter fel és ugyanannyi le, az útvonal két óra alatt kényelmesen bejárható.

Gaja-szurdok

A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gaja-szurdok, amely az év bármely szakában festői és hangulatos kirándulóhely. A kanyargós kanyont a víz folyamatos, sok ezer éves koptató munkája hozta létre, és a kis patak a mai napig kíséri utunkat. A völgyszoros mindössze 3 kilométer, de a túrát ki lehet bővíteni egy hosszabb körúttá is. Aki csak bele akar kóstolni a szurdok hangulatába, annak a fehérvárcsurgói “bejáratot” érdemes használni, és innen elsétálni a legromantikusabb ponthoz, Ádám és Éva fájához. Ha kocsival van valaki, akkor innen akár vissza lehet baktatni a parkolóba.

Fotó: Travellina

Két alig ismert érdekesség

Nadap – szintezési ősjegy

Az Osztrák-Magyar Monarchia első országos szintezését – azaz a tengerszinthez viszonyított magasság felmérését – a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873–1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, melyet a trieszti mólon mértek meg, majd kijelöltek hét magassági főalappontot. Nadapra (amely a hét közül az egyetlen, amely a mai Magyarország területére esik) azért esett a választás, mert a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és geológiai értelemben legstabilabb képződménye. 1949-ben egy új hálózatmérés kezdődött, ennek során a Nadap főalapponttól mintegy 100 méterre új főpontot helyeztek el, valamint az ország más részein további hat új főalappontot határoztak meg. Úgyhogy, ha valaki lát egy furcsa követ Nadapon – ez a története!

Fotó: Travellina

Iszkaszentgyörgy – piramis

Iszkaszentgyörgy szélén egy könnyű séta során jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol egykor Pappenheim Szigfrid gróf által építtetett 10 m magas piramis állt. A legenda szerint a gróf egyik rokonának állított emléket, aki szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének. A piramis az 1960-as évekig állt, aztán elhordták a környékbeliek a köveket építőanyagnak. 2014-ben épült fel az egykori piramis másolata, amit ma mi is meglátogathatunk.

Fotó: Travellina

Két jó gyerekprogram

Sukoró – játszótér, tanösvény, kilátó

Sukorón egy közel százhektáros arborétumban sok különleges fában lehet gyönyörködni, plusz a park további vonzereje a pazar kilátás és a remek játszótér. Ez utóbbi miatt, és mivel nincsenek leküzdendő szintkülönbségek, igazi kellemes családi kirándulásra való hely.

A remek piknikre alkalmas rétek és a kilátótorony mellett egy 9 állomásos, 1300 méter hosszú tanösvényt is kialakítottak itt.

A vadasparkban szarvasok, vaddisznók legelésznek, és megcsodálhatunk néhány színpompás fácánt és vadpulykakakast is. Arra érdemes figyelni, hogy nincs a területen büfé, úgyhogy ha valaki hozzám hasonlóan a nyár egyik legforróbb napján keresi fel a parkot, túlélőcsomagot mindenképpen vigyen magával. A parkoló a a Don-kanyar emlékkápolna közelében van, így annak meglátogatásával is össze lehet kötni.

Fotó: Travellina

Dinnyés – miniatűr várak

A Gárdonyhoz tartozó Dinnyésen egy egészen egyedi múzeumot találunk – és itt az “egészen egyedi” nem túlzás, ugyanis a maga nemében Guiness-rekordot vívott ki a gyűjtemény. A park alapítója, Alekszi Zoltán maga készítette el a történelmi Magyarország kicsinyített várait, méghozzá eredeti anyagukból. A várak parkon belüli elhelyezése sem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve (megyényi pontossággal).

Fotó: Travellina

A 38 vár egyike sem áll már élőben, mindegyik romos vagy teljesen megsemmisült, így a park afféle emlékként, mementóként is szolgál.