Aki erre jár, azonnal észreveszi a felszínen az aranybarna hínárt: ez a sargassum, amely a portugál sargaço nevű szőlőfajtáról kapta a nevét. Ez a lebegő növényzet olyan sűrűre nő, hogy a korai spanyol legénységek attól féltek, hogy hajóikat, erről maga Kolumbusz Kristóf is írt 1492-ben.
A portugál hajósok által felfedezett terület a bolygó egyetlen olyan tengere, amelyet nem partvidékek, hanem óceáni áramlatok – a Golf-áramlat, az Észak-Atlanti áramlat, a Kanári-áramlat és az Észak-Egyenlítői áramlat – határolnak. Jellemzően nyugodt állóvíz, ahol a vízben lebegő Sargassum hínár sok tengeri élőlénynek nyújt menedéket, így ökológiailag is hatalmas jelentősége van.
A Sargasso-tengeren nagy a csend, nincs hullámverés se sirályok, a hínár azonban tele van lakókkal: rizsszem nagyságú garnélarákokkal, neonfényű kishalakkal, porcelánfehér rákokkal, sőt, még fiatal teknősökkel is, akik életük első mérföldjeit evezik.
A sodródó hínárszőnyegek élőhely-szigetekként működnek: a kikelő teknősök itt rejtőznek el, amíg a páncéljuk meg nem keményedik, az árnyékban cirkálnak a heringcápák,
míg a Bermuda-szigeteki viharmadarak a peremvidéken csipegetnek, és merülés közben garnélarákokat szedegetnek – írja az Earth.
A kutatók több mint 100 gerinctelen állatfajt számoltak össze, amelyek a gyomnövényhez tapadnak – apró telepesek, amelyek éveken át megmaradnak, mielőtt a szőnyegek végül szétesnek.
Az európai és az amerikai angolna hínárszőnyegek alatt kezdi életét, olyan kicsik még ilyenkor, mint egy fonál. Az óceáni áramlatok sodorják őket nyugatra vagy keletre, egészen a folyókig, hogy évtizedeket töltsenek az édesvízben, mielőtt visszaúsznak ide, szülőhazájukba, a Sargasso-tengerbe, hogy egyszer ívjanak és elpusztuljanak.
A zoológusok a mai napig nem értik, hogyan képesek megtenni ezt a több száz kilométeres utat az angolnák, és visszatalálni ide, hogy meghaljanak.
A púpos bálnák is átkelnek a Sargassón minden tavasszal, és a nagy sebességű tonhalak is áthaladnak rajta az ívóhelyeik felé tartva.
Az emberek fenyegetik a Sargasso-tengert
Jules Verne egyszer azt mondta, a Sargasso-tenger egy “tökéletes tó a nyílt Atlanti-óceánon”.
Ma ez a tó négy összefolyó áramlat – az észak-atlanti áramlat, a Kanári-áramlat, az északi Egyenlítői áramlat és az Antillák-áramlat – szemetét gyűjti össze.
Az áramlatok mint széles csatornarendszerek, terelik a műanyag zacskókat, palackkupakokat, az elhagyott horgászfelszereléseket egy lassan forgó csapdába terelik.
Az itt átvágó teherhajók, amelyekről pereg le a festék, felaprítják a növényzetet, a zajuk elfedheti a víz alatt elhaladó ámbráscetek alacsony frekvenciájú hívásait, miközben az úszó hálók pontosan ott akadnak bele a fiatal teknősökbe, ahol egykor menedékre találtak.
A kutatók 1954 óta figyelik ezeket a Bermudák melletti vizeket, és minden hónapban rögzítik a hőmérsékletet, a sótartalmat, az oldott oxigént és a pH-értéket. Az 1980-as évek óta az átlaghőmérséklet nagyjából 1 °C-kal emelkedett – ez egy kis számnak tűnik, de a hatása hatalmas. A melegebb vízrétegek ellenállnak a függőleges keveredésnek, így a mélyebb vizek nem kapnak oxigént, és elraktározzák azokat a tápanyagokat, amelyek normális esetben a planktonvirágzás táplálására emelkednének fel.
Versenyfutás a Sargasso-tengerért és a felmelegedés ellen
A 2014-ben alakult kormányközi testület, a Sargasso-tengeri Bizottság a “biológiai sokféleség paradicsomának” nevezi a régiót, és arra ösztönzi az országokat, hogy jelöljék ki a sűrű hínárszőnyegeket elkerülő hajózási útvonalakat.
Az erősebb hurrikánok és a forróbb nyarak miatt a sargassum mára annyira elburjánzott a Karib-tengeren, hogy a tengerparti üdülőhelyek buldózereket bérelnek a kitakarítására. A felesleges gyomnövény elsüllyed, elrohad és üvegházhatású gázokat szabadít fel, így szén-dioxid-nyelőből szénforrássá válik.
Mi történne, ha elveszne a Sargasso-tenger?
Ha a Sargassót is sikeresen tönkreteszi az emberiség, a folyókban hiába keresnék az angolnákat, a tavasszal érkező púposbálnák üresen találnák az éléskamrájukat, az Európa feletti viharpályák elsodródhatnak, eltűnhetnek a teknősök, és így tovább.
A hajózási cégek halkabb hajócsavarokkal és biológiailag lebomló csomagolószalagokkal kísérleteznek, a kormányok a tengerbe kerülő műanyaghulladékok visszaszorítását és a kulcsfontosságú vándorlási folyosók körüli tilalmi övezetek kiterjesztését célzó egyezményen dolgoznak.
Ahhoz képest, hogy a térképen csak egy üres kék foltnak tűnik, a Sargasso-tenger képes kontinenseket összekötni, élőlényeket táplálni a világ másik felén, és a Sargasso élete meghatározó szerepet játszik az időjárás alakulásában is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Kapu Tibor már a világűrben van, ahonnan magyarul üzent - élő...
Ha fekete zsákokat látsz a fákon, azonnal menj el onnan – fontos...
Ferihegyi repülőtér: figyelmezteti az utasokat a Budapest Airport,...
Gyűlölik az ilyen bőröndöket a reptéri dolgozók - ezeket a...
Fillérekért vehetsz vízparti nyaralót Magyarországon
