A szakértő elárulta: így jöhet ki egy minivakáció akár 40 ezer forintból Magyarországon
Az utóbbi években teljesen átíródott az, ahogyan a magyarok utaznak. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy kevesebbet járunk el, valójában ennek pont az ellenkezője történik: többször kelünk útra, csak rövidebb időre. Az egy-két hetes nyaralások helyét egyre inkább átveszik a minivakációk: hosszú hétvégék, spontán kiruccanások, gyors feltöltődések. Ezek az utak nem igényelnek komolyabb szervezést, mégis segítenek kiszakadni a hétköznapokból.
„A rövid, 2-3 napos belföldi utazások – a COVID óta, amikor először megszűnt, majd mérséklődött az érdeklődés a külföldi utazások iránt -, a magyar turizmus legmeghatározóbb mozgatórugói jelenleg. Az elmúlt években egyértelműen megfigyelhető volt egy trendforduló: a klasszikus, egy-két hetes egybefüggő nyaralások helyett a magyarok nagy része egyre inkább a gyakoribb, de rövidebb „mikrovakációkat” részesítik előnyben. Ezek a főként hosszú hétvégékhez és iskolai szünetekhez kötődő hétvégi kiruccanások lehetőséget adnak a gyors mentális és fizikai feltöltődésre anélkül, hogy túl sok szabadságot kellene feláldozni a munkahelyen” – mondja lapunknak dr. Fricz Zsuzsanna, a Start Utazási Iroda értékesítési vezetője.
A számok is ezt támasztják alá: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 rekordév volt a hazai turizmusban, miközben az átlagos tartózkodási idő csökkent. Vagyis egyre többen utaznak, de már tudatosabban, rövidebb időre.
Egy rövid, 2-3 napos belföldi utazásnál ma már elég jól kiszámolható, mire mennyit költünk:
- a szállás viszi el a büdzsé 60-70%-át,
- az étkezés 20-30% körül alakul,
- az utazás és programok 10-20%-ot tesznek ki.
„Egy átlagos belföldi utazás költségvetésének legnagyobb részét egyértelműen a szállásdíj viszi el, amely a teljes büdzsé 60-70%-át is kiteheti” – mondja a szakértő.
Ez az oka annak is, hogy sokan már nem hosszabb időre mennek el, hanem inkább többször, rövidebb időre utaznak.
Ennyiből már el lehet indulni
Dr. Fricz Zsuzsanna szerint már egy 40-70 ezer forintos személyenkénti keret is elegendő lehet egy 3 napos belföldi kikapcsolódáshoz – de csak akkor, ha okosan választunk időpontot és nem a legnépszerűbb napokra foglalunk.
„Ha valakinek 40-70 ezer forintos személyenkénti keret áll rendelkezésére egy 3 nap, 2 éjszakás vakációhoz, akkor nagyszerű élményeket lehet ebből a költségből kihozni, de
tudatosan kell időpontot választani és priorizálni.
A szakértő tanácsai:
- A legeslegfontosabb, hogy ne akkor keljünk útnak, mint amikor mindenki más. A legolcsóbb időszak az évben a januártól márciusig terjedő hónapok, illetve az október, november.
- Fontos, ha minél olcsóbban szeretnénk utazni, hogy lehetőleg ne hétvégére, pláne ne munkaszüneti napra essen a választásunk. El kell dönteni, hogy szabadságot vagy pénzt szeretnénk spórolni, mert a kettő együtt nem megy. Például: egy 4 csillagos balatoni szállodában egy vasárnap éjszaka, félpanzióval és wellness használattal, szauna felöntésekkel, romantikus tóparti sétákkal, már 41.000,-ért elérhető, 2 fő részére az elő- és utószezonban.
A szakértő szerint tehát nem feltétlenül a pénz a döntő, hanem az időzítés: aki rugalmas, ugyanazt az élményt jóval olcsóbban megkaphatja.

Kicsivel többért már teljesen más élményt kapsz
A 40-70 ezres sávon belül komoly különbségek vannak, attól függően, hogy a keret melyik részén mozgunk. „A felső határ környékén (60–70 ezer Ft/fő keret esetén) már kényelmesen beleférhet egy klasszikus, 3 vagy 4 csillagos szállodai wellness hétvége, különösen akkor, ha elcsípünk egy minimum 3 hónappal korábbi előfoglalási akciót. A 2026-os évindító ajánlatoknál például a legnépszerűbb hazai fürdővárosokban, mint Hévíz, Bükfürdő vagy Hajdúszoboszló, 28 000 és 31 000 Forint/fő/éj ártól már elérhetőek minőségi, félpanziós, saját fürdőrészleggel rendelkező csomagok. Ez két éjszakára megközelítőleg 60 ezer forint, így a fennmaradó összeg pont elég lehet az útiköltségre egy múzeum belépőre vagy fagyizásra.”
Ebben a sávban tehát már a klasszikus wellness hétvégék dominálnak, például Hévíz, Bükfürdő vagy Hajdúszoboszló környékén.
„Az alsó határ környékén (40-50 ezer Ft/fős keret esetén) már nehezebb dolgunk van. Ebből az összegből a prémium, nagy wellness szállodás pihenés már nehezen finanszírozható, viszont ez a keret tökéletes egy aktív városlátogatásra (például Eger, Pécs, Szeged) vagy egy természetközeli erdei kikapcsolódásra. Ha egy modern vendégházat vagy apartmant választunk (kb. 10 000-15 000 Ft/fő/éj), akkor marad 20–30 ezer forintunk zsebpénznek. Ez bőségesen elegendő az utazásra, a helyi lángosos vagy egy jó étterem kipróbálására, sőt, még egy helyi termálfürdő többórás belépője is reálisan beleférhet a keretbe.”
Ingyenes élmények, amikre csak kevesen gondolnak
A szakértő szerint a spórolás nem csak a szálláson múlik, hanem a programokon is. A természetjárás például továbbra is az egyik legjobb ár-érték arányú választás: a magyarországi erdők, nemzeti parkok és túraútvonalak nagy része ingyenesen látogatható, és ugyanez igaz sok tanösvényre is, például a tatai Fényes Tanösvényre, amely minimális belépőért kínál különleges élményt.

A városlátogatásoknál sem kötelező költeni: ma már számos olyan ingyenes audio guide alkalmazás létezik, amely GPS alapján vezeti végig a látogatókat például Eger, Pécs vagy Szeged belvárosán, és automatikusan mesél az adott helyszínekről. A múzeumoknál is vannak „kiskapuk”: bizonyos napokon, például nemzeti ünnepeken, sok állami intézmény ingyenesen látogatható, de a hónap egyes hétvégéin a fiatalok és a családok is díjmentesen léphetnek be.
Egyre népszerűbbek a termelői piacok is, ártula el, mint például a káptalantóti Liliomkert vagy a tihanyi piac, ahol már maga a hangulat is élményt ad, és néhány ezer forintból helyi finomságokat is ki lehet próbálni. Nyáron pedig a vízpart sem feltétlenül drága: a Balaton déli partján, például Zamárdiban, Balatonbogláron vagy Fonyódon még mindig hosszú, jól karbantartott szabadstrandok várják a látogatókat, ahogy a Velencei-tó és a Tisza-tó egyes partszakaszai is.
A végső tanulságot a szakértő így foglalja össze:
„ nem mindegy mikor utazunk, nem mindegy mennyire előre döntünk és nem mindegy mennyire felkapott helyet választunk. Ha kerüljük a tömeget és a trendiséget és tudunk jó előre gondolkozni, akkor akár olcsóbban is kijöhetünk egy hosszú-hétvégén, mintha otthon maradtunk volna.”
Húsvétkor is ez a minta – a többség 2-3 éjszakára utazik, és 70 ezer alatt marad
A friss foglalási adatok is visszaigazolják, hogy a minivakációk nem csak trendek, hanem nagyon is konkrét számokban mérhető valósággá váltak. A Szallas.hu közleménye szerint a magyarok kétharmada kifejezetten rövid, 2-3 éjszakás pihenést tervez a húsvéti hosszú hétvégére, és a költési szokások is ehhez igazodnak. A legnépszerűbb úti célok között idén Eger áll az első helyen, ezt követi Gyula és Nyíregyháza, de a toplistára felkerült Pécs, Hajdúszoboszló és Szeged is. Régiós bontásban Észak-Magyarország vezet, a Balaton és a Dél-Alföld előtt.
A tartózkodási időt tekintve a kétéjszakás (40%) és a hároméjszakás (37%) foglalások dominálnak, az egyéjszakás utak aránya pedig jóval kisebb. A közlemény szerint a foglalások közel felénél a teljes költés nem haladja meg a 70 ezer forintot, ami szinte pontosan egybevág a szakértő által vázolt 40-70 ezres minivakációs kerettel.
A szállástípusok között az apartmanok és a hotelek versenyeznek az első helyért, miközben minden harmadik utazó wellness-szállást választ. Az ünnepi kínálat is ehhez igazodik: sok helyen tojáskeresés, kézműves programok, szaunaceremóniák és hagyományos húsvéti menük várják a vendégeket, sőt egyes szállások még különleges extrákkal – például helyi kóstolókkal vagy rendezvénybelépőkkel – is készülnek.

