Idén augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka éri el csúcspontját a Perseidák meteorraj.
Ha jókor nézünk fel az égre, és találunk egy olyan helyszínt, ahol sem a fényszennyezés, sem más nem zavarja az ég kémlelését, akár 50–75 hullócsillagot is láthatunk óránként – írja a Z24.

A portál megjegyzi, hogy sajnos ebben az évben a meteorraj csúcsideje alatt éppen telihold lesz, ami jelentősen csökkenti majd a hullócsillagok láthatóságát. Ezért
érdemes lehet már néhány nappal korábban is figyelni az égboltot, a meteorraj már ekkor is jelen lesz, igaz, még gyengébb aktivitással.
A Perseidák meteorraj a Swift–Tuttle üstökös nyomában alakult ki, amely a Nap körül kering, és átmérője eléri a 27 kilométert is.
A Perseidák ún. radiánsa – vagyis az a pont, ahonnan a meteorokkilőni látszanak – a Perzeusz csillagkép közelében található, ezért észak felé kell fordítani a fejünket, ha szeretnénk elcsípni az egyik legismertebb meteorrajt. A meteorok a Perzeeusz felől áramlanak szét az égen minden irányban, és a gyönyörű látvány többek között annak köszönhető, hogy a Perseidák közismerten sok ún fénylő meteort, vagy másnéven tűzgömböt produkál, amelyek az átlagos példány is fényesebbek.
A meteorraj minden évben körülbelül ugyanabban az időszakban jelenik meg, amikor a Föld a pályáján haladva újra áthalad azon a törmelékzónán, amelyet az üstökös hagyott maga után. A meteorokat azért látjuk, mert ezek az apró porszemek hatalmas sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, és a súrlódás következtében felizzanak.
A Perseidák – más néven Szent Lőrinc könnyei – felfedezője a belga Adolphe Quetelet volt, aki 1835-ben közölte, hogy az augusztusban gyakran látható hullócsillagok a Perzeusz csillagképből származnak.

