40 év után megbabonázott Nagyvárad - téli hétvégékre is telitalálat ez a város
Turisztikai célpontként ismét számolni kell a bihari várossal, amelyet Kossuth Lajos a polgárság megerősödése miatt a magyar Birminghamnek nevezett, Ady “csodálatos levegőjű, merész, hódító városként” írta le, Juhász Gyula pedig a “Város, kinek nem látni mását” formában említette.
Irodalmi és történelmi emlékek ide vagy oda, én a városban tett első látogatásomról 1985-ben a sötét, rideg, üres jelzőkkel illetett Nagyváradot hoztam haza.
Néhány hete azonban meglepetés ért a Sebes-Körös partján, s immár szívből ajánlom Nagyvárad felfedezését, a fényesebbnél fényesebb téli és adventi hétvégéken is (a karácsonyi vásár december 26-ig tart nyitva a városban).
A történelmi múlt nyomában
Értetlenül álltam a nagyváradi vár kapujában. Vajon miért nem hoztak el ide egy magyar gyereket a szülei 1985-ben? Már akkor is szerettem a történelmi helyeket, és alig pár hónappal a nagyváradi látogatásunk előtt lelkesen fedeztem fel a siklósi várat; ezt itt miért hagytuk ki? A kérdés persze azóta költői, hiszen a ’80-as években ezt a helyet jobb volt elkerülni. Állami felügyelet alatt állt, átmeneti fogolytábor is működött benne, s helyenként romjaiba fordulva várakozott.
Megbabonázva jártam be most 2025-ben, s itt kezdtem megérteni Szent Lászlót, akinek kedvenc tartózkodási helyéül szolgált. Számos legenda él a 11. századi uralkodó és Nagyvárad kapcsolatáról, de a legkedvesebb számomra az, amelyik szerint a halott királyt Fehérvárra szállító lovaskocsi magától Nagyváradra indult. Ennyire ragaszkodott a bihari püspökséget alapító király ehhez a vidékhez. Rajta kívül sok, a magyar történelemből ismert uralkodóval és a magyar történelem fontos eseményeivel találkozhat még az, aki bejárja a vár középkori kiállítási termeit.
Azok is találnak itt érdekességeket, akiket inkább az újkor vonz. Ebben az épületben kaptak ugyanis helyet az első világháborúnak és Traian Moșoiu tábornoknak, a nagyváradi történelem kommunista korszakának vagy épp a 20. század 70-es és 90-es évekbeli diszkóinak szentelt kiállítások is. Itt látható a nagyváradi Tóth István fényképész elképesztő fotótörténeti gyűjteménye is.
A várudvaron kézművesüzletek és egy szabadtéri színpad található, a szórólapokból pedig arra következtetek, hogy nyári fesztiválokból sincs hiány a régi falak között.
Az udvaron nem lehet nem észrevenni a középkori falak fölé magasodó panelházakat, de úgy hiszem, ma már inkább irigykednek ők Szent László örökségére, mint fordítva.
A hírnév – és ami mögötte van
Kétségtelen, hogy a legtöbb turisztikai oldalt és kiadványt Nagyvárad ikonikus épülete, a Fekete Sas-palota uralja, de véleményem szerint néhány órányi séta a városban bárkit meggyőz arról, hogy még számos épület pályázhatna erre a pozícióra.
Sétámat én is itt kezdtem, de a homlokzat szépsége és a passzázs elbűvölő hangulata mellett a palota előtti tér (Ferdinánd tér – Piața Unirii) kis piaca is beszippantott. (Advent idején itt rendezik a karácsonyi vásárt is.)
A közelben látható egy másik híresség, a holdas templom, amelynek külsejéről senki nem mondaná meg, hogy görögkeleti templomról van szó. A torony közepén a híres, aranyozott forgó gömb a holdfázisokat mutatja. Útban a templomig a Deutsch-ház felvezette a folyó túlpartján rám váró többi szecessziós csodát, ahogy a December 1. park mellett álló Ullmann-palota is, amelyet egy neves kereskedődinasztia építtetett 1913-ban.
S akkor álljunk meg egy szóra! Miért Nagyvárad lett a szecesszió fellegvára? Miért hivatkoztak egyes részeire úgy, mintha Budapesten járna a látogató?
Elsősorban fekvésének köszönhető a 19. század végi és 20. század eleji fejlődése. Vasútvonal kötötte össze már 1858-tól a fővárossal, folyó partján feküdt, számos régi kereskedelmi útvonal mentén, és a fővárosban nem szívesen látott zsidó kereskedők meglátták benne a lehetőséget. S ha egy üzlet beindul, akkor újabb üzleteket vonz. Így történhetett, hogy a gazdag kereskedők kéttucatnyi egyéb vállalatot vonzottak ide, a századfordulón már közművesítették a várost, szebbnél szebb áruházak, hotelek, kávéházak nyíltak.
A művészek is örömmel jöttek és alkottak Nagyváradon.
A századfordulón kezdte meg működését a színház és hét napilapot adtak ki, valamint naponta érkeztek gyorsvonattal a pesti lapok. 11 bank és 16 bordélyház is működött akkoriban itt, ami jól mutatja a városban rejlő gazdasági erőt.
A szecesszió fellegvára
A század eleji gazdagságot én 1985-ben nemcsak azért nem láthattam, mert épp legszegényebb időszakát élte Nagyvárad, hanem azért sem, mert a sok-sok szecessziós épület rongyos ruhában bujkált a panelrengeteg árnyékában.
Most azonban, miután megkerültem az 1878-ban eklektikus stílusban épült zsinagógát és megérkeztem ahhoz a folyóhoz, amely szülővárosom mellett is elfolyik, és amely kapcsán másra sem emlékszem, mint, hogy mindig az a hír járta a faluban: a románok mindent beleengednek, újabb meglepetés ért. Olyan elegáns „felöltőt” adtak a Sebes-Körösre a nagyváradiak, hogy alig ismerem meg. A folyó két oldalán végigfutó promenád jobban vonz, mint a Duna-korzó. Nem egyszerű, hanem a város elegáns hangulatához illeszkedő padok és utcai lámpák sorakoznak a sebes folyó mentén. Még erre az apró részletre is futotta az újkori figyelemből.
A Sebes-Körös túlpartján már egymást érik a felújított épületek. A Szigligeti Színház és körötte a tér, szomszédságban az egykori EMKE kávézóval szinte lüktet.
Ady büszkén lépne ki a helyről, ahol Lédát megismerte.
Ahogy az 1944-ben elhurcolt és megölt zsidó családok is büszkék lennének egykori épületeikre: Poynár-ház, Darvas–La Roche-ház, Adorján-ház, Rimanóczy-palota, Stern-palota, Moskovits Miksa-palota – hogy csak néhányat említsek.
A délutáni napfény után alig vártam, hogy este is végigjárjam ezeket az utcákat és kivilágítva is lássam a palotákat. Nem csalódtam; ahogy az Allegria étterem is bizonyította, Nagyvárad tényleg megújult.
Az esti séta befejezésére nem találtam volna jobb helyet, mint a folyóparti sétányt és a nemrég helyreállított, Deák Ferenc (Gojdu) sétányt az Ezredévi Emléktérrel (Piața Libertății) összekötő függőhídon, a Garasos hídon való átkelést.
Több napra menj Nagyváradra!
Nekem csak egy napom volt most a városra, de szülővárosom közelsége lehetővé teszi a visszatérést. Annál is inkább szükség van rá, mert van még legalább egytucatnyi hely, amely megtekintésre vár Nagyváradon. Sorolom, hogy egy téli hétvégén legyen mivel a kézben bejárni a bihari szecessziós fellegvárat.
Bazilika és Püspöki Palota, valamint a Szent László-herma
Románia legnagyobb barokk temploma, amelyet a helyiek csak Bazilika néven emlegetnek, méreteivel, a Mária Terézia által adományozott orgonával és oltárképeivel beszippantja a látogatót.
Nem kisebb látványban lehet része annak, aki megtekinti a Bazilika mellett a bécsi Belvedere mintájára épült, 365 ablakkal rendelkező nagyváradi Püspöki Palotát is, és a hozzá tartozó Kanonok sort. A Püspöki Palotában látható a Szent László koponyájának egy darabját őrző, aranyozott ezüstből készült herma is.
A Bazilika és a Püspöki Palota számos kiállítással, koncerttel is várja a látogatókat.
Különösen figyelemre méltó a palota kertje, amelyet nemrég állítottak helyre.
Ady és Léda nyomában
A közelmúltban nyílt meg a felújított Léda-ház – az egykori Stern-ház –, ahová Ady szerelmének címezte leveleit. Ma kulturális tér működik az épületben, amely előtt Léda és Ady szobra fogadja a látogatót. Ha a költő nyomát keressük Nagyváradon, akkor kihagyhatatlan az EMKE épülete (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), amelybe leginkább akkor juthatunk be, ha az emeleteken elhelyezkedő Astoria Hotelben foglalunk szobát. S végül az Ady Emlékházban tett látogatással is tiszteleghetünk a költő emléke előtt.
Gyógyító és szórakoztató fürdő
A román Hévízként is emlegetik a Nagyváradtól 9 km-re található Félix-fürdőt, amelynek 49 fokos vize jó hatással van a reumás és mozgásszervi megbetegedésekre, nőgyógyászati és idegrendszeri panaszokra is. A fürdő csaknem ezeréves múltra tekint vissza, s az ott található meleg vizű tavakban csodálatos tavirózsák nyílnak, amit még a török hódoltság idején telepítettek be a törökök.
A gyógyvíz mellett a városban találni egy aquaparkot is, a Nymphaeát, ahol számos attrakcióval, spa élménnyel várják a kikapcsolódni vágyókat.
Különleges múzeumok a városban
Nagyváradon található egy, a közönség számára is nyitva álló szabadkőműves templom és múzeum. A váradi Irgalmasrend 250 éven át működő gyógyszertárában ma patikamúzeum, míg a város híres politikusának, Aurel Lazărnak a házában a korabeli (19. századi) polgári életet bemutató múzeum működik. Akit részletesebben is érdekel a szecesszió, annak ajánlom a Darvas–La Roche-házban berendezett szecessziós múzeumot. Ezeken kívül a Körösvidéki Múzeum régészeti, történelmi és néprajzi tárgyaival mutatja be Nagyvárad és környékének évszázados változásait. Izgalmas kiállításról számolnak be azok, akik már végigjárták a hatalmas épület kiállítótereit. A város fejlődésével szorosan összekapcsolódó váradi zsidóság történetét ismerhetjük meg az Aachvas Rein ortodox zsinagógában berendezett Zsidó Történeti Múzeumban.
Ha több napra érkeznél a környékre, akkor ajánlom a közelben Arany János szülővárosát, Nagyszalontát, a geszti Tisza-kastélyt, valamint Gyula látnivalóit is.


