Élmény 2021. január 17.

Az olasz kávézás szabályairól is leckét vett Járó Betti

Fatima Élmény 2021. január 17.
"Neveltetéstől és anyagi helyzettől függetlenül is lehet jókat utazni" - vallja Járó Betti, aki 26 éves kora óta gyűjti az élményeket szerte Európában. Nagy Utazók sorozatunk legújabb részében ő meséli el tapasztalatait.

– Életemben kétszer voltam nyaralni 30 éves korom előtt: Görögországban és Horvátországban, de egész nap csak a tengerparton voltam. Mivel gyerekként sem utaztam a családdal sehova – maximum a Balatonra –, így az utazási kultúrát sem hozom otthonról, hanem az elmúlt pár évben magam tapasztaltam és alakítottam ki – kezdi a Startlapnak Járó Betti, akit hajtott a kíváncsiság és a vágy, hogy útra keljen. Az életében két történés hozta meg a nagy áttörést.

A horvát tenger

Az első élmények

– Az egész kalandom úgy indult, hogy az egyik barátnőm Barcelonában élt, megkérdezte, lenne-e kedvem kimenni hozzá – természetesen igent mondtam. Két hét volt az utazásig, megvettem a repjegyet, nála volt a szállásom, ő szervezte a programokat. Hatalmas élmény volt, mentünk mindenfelé: meglátogattuk a nevezetességeket, rejtett helyeket, beültünk jó éttermekbe, bárokba. Ennek köszönhetően elkezdett érdekelni, hogy mélyebben megismerjem azt a helyet, ahol vagyok – folytatta a nagy utazó. Hozzátette: sokáig barátokkal vagy a párjával kirándult, ám eljött az ideje annak, hogy egyedül próbáljon szerencsét a nagyvilágban.

Betti Barcelonában

– Az egyik ismerősömtől hallottam, hogy az apukája egyedül is el szokott utazni – ez nekem nagyon megtetszett. Nézegettem egynapos utakat – Milánó, Brüsszel, London –, mivel Olaszország nagy szerelmem, így egyértelmű volt, hogy az első önálló utam Milánóba fog vezetni. Előtte kutattam, mit érdemes ott megnézni, elterveztem mindent. Bevallom, elsőre kicsit félelmetes volt, de inkább amiatt izgultam, hogy minden belefér-e egy napba – és persze azon, hogy ne tévedjek el. Amikor odaértem, furcsa volt, hogy nem oszthatom meg a bennem lévő érzéseket, élményeket senkivel, így csináltam egy videónaplót, elkezdtem felmondani a történéseket – folytatja Betti. Először a híres Dóm teret látogatta meg, majd a közeli Galleria Vittorio Emanuele II-hez vezetett az útja, ami összeköti a város főterét a Piazza del Duomót a Piazza della Scalával. Az elegáns üzleteket felsorakoztató, Milánó szalonjának is nevezett látványosság után a Da Vinci szobor, színház és számos park látogatása következett.

Jó elveszni és sodródni, mert ezekből lesznek a legjobb kalandok!

– Innentől indult az izgalom, ugyanis elindultam valamerre, de újra és újra a Dóm téren kötöttem ki. Végül sikerült eljutnom a Castello Sforzescóhoz, aminek a nyitott udvarán sétálgattam, onnan átmentem egy parkon keresztül a diadalívhez – fantasztikus túra volt. Nem szabad kihagyni a Naviglio-negyedet sem – egy csatorna folyik középen, mellette pedig kiülős helyek vannak. Itt iszogattam, ettem, majd rájöttem: bejártam mindent, amit akartam. Ekkor egy csodálatos véletlen történt: betévedtem egy kapualjba, ahol lenyűgöző növényfal tárult a szemem elé. Itt szusszantam egy percet, és elgondolkoztam, milyen szerencsés vagyok, hogy itt lehetek. Fontos, hogy megéljük a pillanatot… Innen ismét a Dómhoz vezetett az utam, felmentem a tetejére – nagyon megérte, jó zárása volt a napnak! Amikor hazaértem, nagyon büszke voltam magamra, hogy ilyen talpraesetten végigcsináltam ezt az egészet, ugyanakkor tudtam: a jövőben vissza kell térnem Milánóba, mert annyi mindent szeretnék még megnézni, például Az utolsó vacsora freskót.

A milánói dómnál

Bejárta Európát

Sokan az utazást végtelenül drága hobbinak hiszik, ám Betti szerint meg lehet találni az arany középutat.

– Nem megyek messzire, de igényem van az utazásra – nekem ez fontos, én erre költök. Fél évre előre tudom az úti célt, megveszem a repülőjegyet – ilyenkor párezer forintért ki lehet fogni jó ajánlatokat európai városokba. Ami a szállást illeti, nálam az Airbnb vált be a legjobban, ezt is egyből lefoglalom. Ahogy néztem, a Balatonon is nagyjából ennyibe kerül a szállás, úgyhogy szerintem korrekt ár. Az út előtt 2-3 hónappal megveszem a belépőket, a maradék pár hónapot pedig gyűjtögetéssel töltöm. Ha fél évre előre tervezek, havi 25-30 ezer forintból megvan egy nyaralás, apránként kifizetve. Leginkább egynapos útra szoktam menni, az pedig párezer forintból kijön – amit ott kint költök, az egy hétvége alatt elmegy itthon is.

Egyhetes európai nyaralás fejenként 100-150 ezer forintból megoldható, ha időben megkeresik a kedvező lehetőségeket.

Betti egy napot töltött többek közt Brüsszelben, Pozsonyban, Prágában is, ami azonban egy csapásra megfogta, az a már említett Barcelona – itt több időt is elütött – és Róma volt.

A római Colosseum előtt

– Barcelona a mai napig szerelem: nagyon tetszenek az utcák, az épületek, a természet, a zene, az emberek, a mentalitásuk. Felejthetetlen pillanat volt, amikor egyedül betévedtem egy sikátorba, ahol egy szaxofonos és egy énekes zenélt. Leültem, hallgattam őket és teljesen átjárt – az ilyen pillanatokat hozom magammal, mennyei volt. A szívem csücske Róma is – az a légkör megragadó, és rendkívül látványos, hogy ókori romok díszítik a város képét. Az utazás előtt részt vettem egy nyelvtanfolyamon, ahol külön lecke volt a kávé: az olaszok úgy kávéznak, hogy a bárpultnál állnak, nem ülnek le – én is így ittam a kávém. Ebben a két városban azt imádom, hogy mindenhol szól a zene, kedvesek az emberek, átjárja minden porcikámat az ottani hangulat, átérzem a hely szellemét.

Az utazásban azt szeretem, hogy megtapasztalhatom, milyen máshol, belehelyezkedhetek az ottaniak életébe, és magam is több leszek azáltal, hogy merek új utakat megismerni.

Vonattal, busszal, repülővel, motorral

Ha egy hely felkelti a nagy utazónk érdeklődését, akkor semmi sem lehet akadály. Részt vett autós, buszos, vonatos utakon is – persze nagy kedvence a repülés. Most, hogy nem igazán lehet repülni, különösen hiányolja a felszállás és leszállás érzését. Párjával azonban tavaly ősszel két keréken indultak útnak: motoron látogattak el az ausztriai Grüner See-hez és Pozsonyba. Egyébként kedvesének köszönheti, hogy kicsit lelazult az utazások alatt és már nem Excel táblázatokkal jár-kel felfedező útjain.

Ausztria, Grüner See

– A spontaneitásban fejlődnöm kellett: kezdetben mindent megterveztem, viszont amikor a mostani párommal mentem utazni, agybajt kapott ettől, mert ő nagyon spontán. Együtt csiszolódtunk: mindig vannak fix „napirendi pontok”, ezekre előre meg is veszem a belépőt, akad még pár nem annyira tervezett program és hagyunk arra is időt, hogy azt csináljunk, amit csak akarjunk – vagy ahogy én nevezem, spontánkodjunk. Az éttermek megtalálásában sem vagyok túl profi, de a páromnak jó orra van ehhez, ő választ – folytatta Betti. Azt is elárulta, hogy imád fotózni, megörökíteni a hely jellegzetességeit.

A fővárosban is szeret turistáskodni

– Amikor lehet, ahova lehet, oda azonnal mennénk. Az utóbbi időben foglalkoztat Portugália, Hollandia, de szívesen ellátogatnék Indonéziába, Balira, Thaiföldre. Nem vagyok nagy belföldi utazó, de a jelenlegi helyzetben igyekeztünk kihasználni a lehetőségeket: nyáron ellátogattunk a Bükkbe, Kőszegre, Egerbe, a Mátrába, Visegrádra és jártunk a Balatonnál. Budapesten is szoktunk várost nézni, turistáskodni, kedvencünk a rakpart, a hidak, a Gellért-hegy, de ha hétköznap valamerre járok, szeretek megállni és nézelődni, elámulni, milyen szép helyek vannak a fővárosban.

Az óriáskeréken, háttérben London városa

– Van egy kis szeánszom: bárhol járok, bemegyek egy templomba. Nem vagyok vallásos, de van hitem. Leülök és megköszönöm a lehetőséget, hogy eljuthattam arra a helyre, hálát adok, hogy remélhetőleg épségben haza is jutok. Szerencsésnek tartom magam: bár nem úgy nőttem fel, hogy az utazás természetes dolog, hanem bele kellett tanulnom, mindennek ellenére azt az életet élem, hogy utazgatok, járom a világot. Aki szeretné, át tudja hidalni az akadályokat!

Keresés az oldalon