Kerosz szigete igazi rejtett kincs: az apró görög földnyaláb ma már lakatlan, de évezredekkel ezelőtt egy különleges civilizáció otthonaként szolgált, írja az Express.
Rengeteg a lakatlan sziget
Görögország Európa egyik legnépszerűbb úti célja, amely évente turisták millióit vonzza. Az ország legfőbb vonzereje a bámulatos szigetvilágban rejlik, mely lenyűgöző tengerpartjaival várja a fürdőzni vágyó utazókat.
Az ország 6000 szigete közül mindössze 227 lakott.
A leghíresebbek ezek közül talán Szantorini, Míkonosz és Kréta. Kevesebben hallottak azonban apró szomszédjukról, Keroszról, a kükládiai civilizáció egyik legfontosabb központjáról, ami mára már lakatlan szigetként várja az egynapos hajóúton érkező turistákat.
Kerosz egy hegy-völgyes, meredek sziget, amelynek területe 15 négyzetkilométer, partvonala pedig 27 kilométer hosszú. Pásztorkunyhók és két kis templom jelzi csupán, hogy a szigeten valaha emberek éltek. Keroszon nincs ivóvíz, ezért az ide látogatóknak azt tanácsolják, mindenképp legyen náluk saját kulacs, elegendő mennyiségű folyadékkal.
Civilizációs központ volt
A kükládiai civilizáció a korai bronzkorban, az i. e. harmadik évezredben alakult ki a területen. Ebből a korszakból nem maradtak fenn írásos források, így nehéz megmondani, hogyan éltek az itteni lakosok, milyen isteneket imádtak, és hogyan szerveződött a társadalmuk. A helyszíni ásatások azonban jelentős mennyiségű leletet hoztak felszínre, amelyek segítségével a tudósok fontos ismereteket szerezhettek a korai civilizációról.

Találtak itt márványszobrokat, kőből és kerámiából készült használati tárgyakat, obszidián pengéket és számos sírt is. E kincsek nagy része ma az Athénban található Nemzeti Régészeti Múzeumban van kiállítva. A görög mitológia szerint Létó a szigeten szülte meg Artemiszt, ezért sok régész úgy véli, hogy ennek az istenségnek az ünnepére is Keroszon került sor. A kutatók szerint emellett a környező szigetek lakói Keroszon temették el a halottaikat, mert úgy vélték, hogy a sziget az alvilág egyik kapuja.