Medve támadt a sátorra a Kárpátokban, felvette a vadkamera - erre számíthat a figyelmetlen túrázó
Egy népszerű Facebook-oldal, a Vad Kárpátok nemrég látványos videós kísérletet tett közzé, amelyben bemutatták, mi történik, ha a Kárpátokban felállított sátorban marad némi étel.
A teszt során harminc napra állítottak fel egy használaton kívüli sátrat, pontosan úgy, ahogy a túrázók szokták éjszakára: belül néhány használt ruhával, kívül egy bakancspárral.
Közvetlen élelmiszert nem helyeztek el benne, viszont olajoshal-konzerv levét locsolták szét a közelben, hogy meglegyen a jellegzetes ételszag – anélkül, hogy a vadállatoknak valódi táplálékot kínáltak volna.
A felvételen jól látszik, hogy az étel illata nem csak kóbor kutyákat, hanem egy kíváncsiskodó medvét is odavonzott. Az állat nem állt meg a sátor körbeszaglászásánál: néhány mozdulattal teljesen szétszedte a ponyvát, és a belső holmikat is átkutatta. A kísérlet ezzel látványosan igazolta, hogy még egy apró szag is elegendő ahhoz, hogy a vadon lakói közelebbről is “vizsgálat alá vegyék” a táborhelyet.
A WWF és más természetvédelmi szervezetek hangsúlyozzák, hogy a szag is csalogat:
egy kicsöpögtetett konzervlé vagy egy, a sátorban felejtett energiaszelet illata kilométerekről is észlelhető egy medve számára.
Ezért a vadonban az élelmiszert, sőt, az ételszagot is szigorúan el kell különíteni a pihenőhelytől.
A kísérlet kivitelezője azt is kifejtette a honlapján, hogy a reakcióteszthez azért használt illatanyagot, mert nem akarta a medvét jutalmazni, amikor betör a sátorba – ezáltal nem akarta hozzászoktatni ahhoz sem, hogy a sátrat az élelemmel – vagy az élelemhez jutással – társítsa. A sátor közelében vadkamera működött, amely 5 percen keresztül rögzítette a medve megérkezésétől a távozásáig mindazt, ami történt.
Feszült a helyzet
Románia ad otthont Európa legnagyobb barna medve-populációjának Oroszország után. Friss genetikai felmérések szerint 10 400–12 800 példány élhet az országban, egyes becslések szerint akár 13 000 is. A nagy állományszám viszont fokozott ember–medve konfliktusokhoz vezet: az elmúlt húsz évben 26 ember halt meg és mintegy 300 sérült meg medvetámadás következtében. A legtöbb esetben a medvék élelem után kutattak.
A veszélyeket jól mutatja a legutóbbi, nemzetközi sajtót is bejáró tragédia: júliusban egy olasz turista Romániában kézből próbált etetni egy három bocsos anyamedvét, miközben szelfiket készített vele. Az állat a kicsinyei védelmében rátámadt, és a férfi életét vesztette a súlyos sérülések következtében ó. A szakértők szerint sajnos sok turista nincs tisztában azzal, hogy a medvék vadállatok, kiszámíthatatlanul reagálhatnak – különösen, ha a kicsinyeiket érzik veszélyben. Az ilyen felelőtlen közeledésekből és etetési kísérletekből származik a legtöbb súlyos baleset a térségben.

