A titkos horvát sziget, ahol csak szerzetesek laknak: kisebb, mint a Városliget, de 30 ezer könyvet rejt
A horvátországi Košljun-sziget egy aprócska, mindössze 0,072 négyzetkilométeres földdarab a Krk-sziget közelében, amelyet kizárólag ferences szerzetesek laknak. Bár kisebb egy futballpályánál, mégis igazi természeti és kulturális kincs: több mint 400 növényfajnak ad otthont, és egyben természetvédelmi övezet is. A szigeten található ferences kolostor és múzeum egyedülálló etnográfiai gyűjteményt őriz, amely a krki halászok és parasztok hagyományos életét, valamint a sziget népviseleteit mutatja be.
Košljunon nincsenek vendéglátóhelyek, ezért a látogatók kétórás sétájuk során valódi csendet és lelki nyugalmat tapasztalhatnak meg.
Nézzük, mit találunk ezen a legendákkal övezett szigeten!
Legendák szigete
A ferences kolostor a sziget legfontosabb épülete: híres 30 ezer kötetes könyvtáráról, amelynek egyik legritkább darabja Ptolemaiosz1511-ben, Velencében készített atlasza – a világon mindössze három példány maradt fenn belőle. A kolostorhoz két templom is tartozik: a Mária Angyali Üdvözletének temploma és Szent Bernát temploma. Az itt működő múzeum maketteket, hangszereket, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, valamint kerámiákat őriz – mindent, ami a helyi kultúrához kapcsolódik.
A szigethez egy különleges legenda is fűződik: a történet szerint Košljun helyén valaha termékeny mező terült el, amely két testvér birtoka volt. Az egyikük vak volt, a másik pedig becsapta, amikor a termést elosztották. A vak testvér Istenhez fordult igazságért, mire a tenger elárasztotta a mezőt – kivéve azt a kis részt, ahol a becsületes testvér háza állt. Ezen a földön később templom épült, és a szerzetesek vették gondjaikba.
A legenda szerint ezért olyan sekély ma is a Puntarska-öböl vize, és ezért látszanak még mindig a tenger alatti kőfalak.
A régészeti leletek szerint Košljun története az ókorig nyúlik vissza: a római korban erődített villa, azaz egy villa rustica állt itt. A sziget nevét is a latin castellum (kis vár) szóból kapta. A 11. században glagolita bencések alapítottak itt apátságot, amely később a Krk-sziget és környéke vallási és kulturális központja lett. A 15. században, 1447-ben a Frankopan nemesi család hívására ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik azóta is a sziget egyedüli állandó lakói.
A sziget kikötőjében Szent Ferenc szobra fogadja a látogatókat, aki a farkassal együtt ábrázolva az alázat és a természet szeretetének jelképe.
Košljun nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is fontos helyszín: számos barokk kápolna található rajta. A 16–17. századból származó építmények közül kiemelkedik a Szent Kereszt-kápolna, ahol a legenda szerint 1723-ban felsírt egy feszület, és a Jászol-kápolna, amely barokk szobrokat rejt. A sziget apró mérete ellenére így egyszerre találunk itt természeti, kulturális és vallási kincseket – nem érdemes kihagyni, ha a környéken járunk!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nincs tovább, megszünteti a levélkihordást a posta: mutatjuk, hol...
A gyalogosok európai paradicsoma lett a világ legélhetőbb városa
Elképesztő, ami a Maldív-szigeteken történik - ennek a hírnek...
Miért kapjuk titokban a vizet a repülőn? Légiutas-kísérő...
20 fok decemberben: pólóban járhatod be a kevéssé ismert...
