Bermuda-háromszög az Adrián: Horvátország legkülönösebb szigetét messziről kerülik a hajósok
A Vis szigetétől mintegy 70 kilométerre fekvő Jabuka kis területéhez képest igencsak intenzív látványt nyújt a horizonton: a meredek, piramisra emlékeztető sötét sziklatömb mintegy 100 méter magasan tornyosul a víz fölé.

A zord környezet vulkáni eredetű
Jabuka a Brusnik-szigettel együtt az ország két vulkanikus eredetű szigetének egyike. Az Adria legmélyebb medencéjének peremén fekszik, ahol a tenger mélysége eléri a 260 métert. A mindössze néhány száz méter hosszú és alig 130 méter széles sziget 96 méter magasra emelkedik a vízszint fölé, így tiszta időben messziről is jól kivehető.
A partra szállás nagyjából lehetetlen: meredek, csupasz sziklafalak, erős szelek és folyamatos hullámzás jellemző, és természetes kikötő vagy édesvízforrás nincs,
ezért a sziget soha nem volt lakott.
A sziget a térképeken és a legendákban is régóta szerepel
A középkori tengerészek már ismerték, a 14. századi velencei térképeken is szerepelt – többféle néven. Karakteres formája miatt sokan fekete piramisként ismerik Horvátországban. A helyi hagyomány szerint egykor négy orvhalász rekedt itt, akik szomjan haltak, miután csónakjuk eltűnt a viharos tengeren. A történet hitelessége kérdéses, ugyanakkor jól tükrözi a sziget hírnevét.
Különleges élővilága van
A zord felszín ellenére Jabuka nem teljesen élettelen: egy endemikus gyíkfaj és különleges növényfaj is előfordul itt, bár a növényzet rendkívül szegényes. A meredek falak a vándorsólyom (Falco peregrinus) fészkelőhelye.
A múltban a sziget kiemelt jelentőséggel bírt a solymászok számára, akik életük kockáztatásával igyekeztek megközelíteni a fészkeket.
Jabukát 1958-ban geológiai értékei miatt védetté nyilvánították.
Egy ásvány miatt veszélyes megközelíteni Jabukát
Jabuka a vis-i vulkáni háromszög része. A sziget sötét kőzete jelentős mennyiségű magnetitet tartalmaz, amely befolyásolhatja a mágneses iránytűk működését. Ez okozza a navigációs zavarokat, amelyek a múltban komoly kockázatot jelentettek a hajósoknak, és még ma is problémát okozhatnak bizonyos eszközök, például drónok esetében.
A második világháborút követően a jugoszláv hadsereg lőgyakorlatok célpontjaként használta az elszigetelt területet, napjainkban jellemzően a tapasztalt hajósok és kalandvágyó utazók keresik fel.

