Kétszer is jártam a szigeten, mindkét alkalommal februárban, s azt hiszem, még sok időt tudnék eltölteni ezen az 1560 km2-en. Nem vagyok tengerparton fekvő, szállodában ücsörgő típus, ha bárki azt gondolná, hogy ez a spanyol sziget csak a passzív nyaralóknak nyújt kikapcsolódást.
Egyből öt (aktív) érvem van Gran Canaria mellett azoknak, akiket hozzám hasonló módon vonz a felfedezés öröme. Mutatom a látnivalókat is.
1. Megközelítés és téli-tavaszi előny
Ha elég már a szürke télből, a borongós, csapadékos (ami mostanság nem a hó) tavaszból, akkor még Gran Canaria szigetén is kevés a turista. E két érv összemosása volt az, ami miatt a februárt választottam a sziget felfedezésére, és szívből ajánlom a tavaszi időszakot is. Előfordulhat, hogy ilyenkor lesz egy nap a hétből/tízből, amikor csöpörög pár órát az eső vagy fúj a szél, de a bőröndbe egy könnyű pulóveren és egy vízálló széldzsekin kívül felesleges bármilyen más meleg holmit betuszkolni. S ugyan a szigeten már ilyenkor is melegen süt a nap és simogató a 22-25 fok, de a turisták még csak kis számban vannak jelen. Ettől kellemesen nyugodt és bensőséges lesz a hely.
Száz szónak is egy a vége: most érdemes Gran Canariára utazni.
Budapestről is mindig akad egy-egy légitársaság (mostanság a Ryanair), amely nemcsak a híres Tenerifére, hanem Gran Canaria szigetére is repül ebben az időszakban. Igaz, a több mint ötórányi repülés nem kevés, de biztathatja az utazót, hogy rögtön nyer egy órát a megérkezéskor, hiszen a greenwichi idő miatt időmérőiket egy órával vissza kell állítani.
2. Sivatag, veszély nélkül
Ma már sok helyen kínálnak biztonságos sivatagi túrákat, de azok legtöbbje csak vezetővel és autóval kivitelezhető. Gran Canaria szigetén saját maga vághat át mindenki egy sivatagon, aminek akár köze is lehet a nagy sivataghoz, a Szaharához.
Sokáig terjedt ugyanis az a ma már tévesnek titulált álláspont, hogy a Szaharából került ide a homok. Nem annyira elképzelhetetlen, hiszen az ottlétünk idején is beborította a szaharai homok a sziget déli részének légkörét. Ez azonban kevés lenne egy 4 négyzetkilométernyi sivataghoz. A sziget kutatói szerint egy 18. századi cunami lehet felelős a homok importálásáért. Ki tudja?
Az azonban mindenképpen a sivatag előnyére szolgál, hogy nincs szükség vezetőre és gyalog is bejárható (bár természetvédelmi terület, s ehhez mérten illik viselkedni is) és mindig lesz irányjelző a maspalomasi világítótorony személyében. Emellett jutalom is jár a sivatagi túráért egy fantasztikus óceánpart képében.
Maspalomas városában a sivatagi túra mellett érdemes megvárni a napnyugtát is, majd koccintani a part menti koktélbárok egyikében. Igazi beachhangulat uralkodik arrafelé.
3. Fehér falú városkák színes élettel
Gran Canaria egyik vonzó tulajdonsága, hogy nincsenek óriási települések. Az apró, hegyek között megbúvó falvakban nincs túl sok látnivaló, de érdemes megállót beiktatni és csak úgy sétálgatni az utcákon. Itt feltárul ugyanis a sziget őslakosainak nem mindig irigylésre méltó élete. Ugyanakkor ezek a települések maguk a nyugalom szigetei. Fatagát ajánlom egy sétára.
Az egy fokkal nagyobb helyeken, az olyan kisvárosokban, mint Teror, Moya, Firgas vagy Arucas már nagyobb nyüzsgést tapasztalhatunk és látnivalóból is több akad.
A személyes kedvencem a vasárnapi piacáról és faerkélyeiről híres Teror lett.
Alig tudtam abbahagyni a mézes, mandulás finomságok vásárlását a piaci árusoknál, és végül még a cukornádkoktélt is megkóstoltam.
A faerkélyek pedig a spanyol szárazföldi építkezést ötvözték a koloniális építészet jegyeivel. A városka nyüzsgött a helyiektől, akik vasárnap a sziget legöregebb fája körül, a főtéren találkoztak ismerőseikkel.
A közepes városok után következnek a tengerparti városok, amelyek között bizony akad olyan is, ahol a tömegturizmus vette át a szerepet, de olyan településre is bukkanhatunk, amelynek kinézete egy darabig magához láncol.
Puerto de Mogán kis halászfalu a sziget délnyugati partján – egy távolabb eső település kikötője –, s a Kanári-szigetek kis Velencéjének is nevezik. Őszintén szólva az a néhány méter csatorna, amely a várost összeköti az óceánnal, kevésbé látványos, mint Mogán fehérre festett, színes keretekkel és pompázatos virágokkal díszített házsorai. A kikötőben hajók sorakoznak, a homokos part íve lelassítja az óceánt, így tökéletes egy mártózásra.
A tengerparti városok legnagyobbika Las Palmas, a sziget(ek) fővárosa. Itt aztán pezseg az élet a fekete homokjáról híres strandon (Playa de Las Canteras), az óvárosban és a piac környékén. Két negyedben érdemes mindenképpen sétát tenni, a Veguetában és a Trianában. Megéri felmenni a Santa Ana katedrális teraszára és tornyába, mert így átfogó képet kaphat a látogató a városról. A San Telmo park és a Castillo de Mata erőd is látványos, de személyes kedvencem az Auditorio Alfredo Kraus zenepalota volt. Annyira illik a stílusa Gran Canaria szigetéhez!
4. Kanyonok és túrák
A sziget déli része kopár ugyan, de ettől még izgalmas. Időnként Mexikóban, helyenként egy-egy amerikai kanyonban érezheti magát az utazó.
A vidék felfedezéséhez autóra lesz szükség, ha élvezni szeretnénk azt a szabadságot, hogy megállhatunk minden látványos pontnál. A sziget panorámaútjai (úgymint a GC-200, a GC-60 vagy a GC-21) kilátókkal és vonzó panorámával tűzdeltek.
Érdemes megállni például a Mirador Astronómico de la Degollada de las Yeguasnál, mert innen nemcsak a naplemente és az éjszakai csillagos égbolt a klassz, hanem a látkép Maspalomasra és a dűnékre is.
Az egyik híres kilátó, ahonnan az északnyugati, óceánba omló sziklákra vetettünk egy pillantást, kissé nehezen közelíthető meg. Az új autópálya, a GC-2 egyik szakasza ugyanis elkerüli a kilátót, amely a régi GC-200-as út mellett található. A Mirador del Balcónt kell keresni a térképen és figyelni, mert az autópálya-kihajtónál nem jelzik, hogy hol kell lehajtani.
A sziget belsejében autózva több helyen felbukkan Gran Canaria jelképe, a Roque Nublo szikla, valamint a régészeti szempontból is híressé vált Bentayga szikla.
A kanyonokban megállót fújhatunk az olyan falvakban, mint Tejeda vagy a mandulafái által híressé vált Valsequillo.
A nap végén pedig úgy érezzük majd, mintha egy, a Marson játszódó sci-fiből jöttünk volna vissza.
A sziget a túrázóknak is számos lehetőséget nyújt. Titkos tippem a témában a GüiGüi strand megközelítése. A strand a sziget nyugati részén található, de azt figyelembe kell venni, hogy csak jó kondícióban lévő, túrázási tapasztalatokkal rendelkező személyek vágjanak neki. A túra hegyeken és völgyeken halad át, ugyanis ez a kis eldugott partszakasz csak gyalogosan közelíthető meg. Tasartico településen a Camino de laPlaya del Asno táblától érdemes indulni. Nagyjából ezer méter a szintkülönbség, amely könnyen szaporítható, ha nem ide, Tasartico településre, hanem Cuermejába érkezünk vissza. Ennél könnyebb és nehezebb túrákat is találhatunk a szigeten, de a határainkkal legyünk tisztában.
5. Aloe vera, banán, rum és kávé egy slukkra
Gran Canaria szigetén különleges gasztronómiai élményekben is részük lehet az utazóknak.
A kopár sziklás vidékről azt gondolhatnánk, hogy az bizony alkalmatlan a termelésre. Van azonban néhány növény, amely szereti ezt a talajt, és köztük akad olyan is, amelyet mi is jól ismerünk. Vagy legalábbis azt hisszük, hogy ismerjük, mint én az aloe verát. Gran Canaria szigetén azonban kiderült, hogy szinte semmit sem tudok róla.
A Fataga-szurdokban, az Ezer pálma völgyében található aloe vera farmon több nyelven is elérhető vezetett túra keretében ismerkedtem meg az aloe vera termesztésével és felhasználásával.
A közel 20 000 tő aloe vera növényből a világ legtisztábbjai közé tartozó aloe vera termékeket készítenek.
(Igaz, nem itt, hanem egy másik Kanári-szigeten, itt csak a termesztés folyik a kedvező éghajlati és talajviszonyok miatt.) Így még egy slukk aloe vera kivonatot is felhörpinthettem, mert állítólag az jót tesz az emésztésnek.
A másik növény, amely szereti ezt a klímát, az a banán. A meglepetés azonban piros banán képében érkezett a szigeten. Először a főváros, Las Palmas piacán kóstoltam meg, és rögtön a szerelmese lettem. Nekem ugyanis édesebb, mint a többi banán, nincs kesernyés mellékíze sem. Felveszi a versenyt a madeirai banánnal, fej fej mellett érnek célba. Gran Canaria szigetén azonban még banánlikőr, banánkávé és banánkeksz is készül a banánból. S ezek megkóstolásához nincs szükség másra, mint ellátogatni Arucasba, a Hacienda La ReKompensa birtokra.
Ha már Arucasban banánozunk, akkor ott egy újabb helyi termékből is érdemes kóstolni. Az arehucasi rum ugyanis az egész szigeten híres, de talán még a nagy vízen túl is.
A cukornád a környéken terem a gyár saját ültetvényein, de vásárolnak fel a gazdáktól is. A gyárban termelt rum 80%-át a szigeten értékesítik, holott nem kevesebb, mint 7000 hordónyi rum készül évente. Azt hiszem, a szigetlakók mellett a turisták is kedvelhetik ezt a helyi italt.
A sziget kopár, sziklás déli és a dús növényzettel rendelkező északi részei között vannak rejtett völgyek. Termővölgyeknek neveztem el ezeket a hatalmas, kopár sziklavonulatok közé ékelt zöld oázisokat.
Az Agaete-völgybe egy szerpentines úton, kopár, de időnként színes sziklák között autóztunk Maspalomas felől északra a GC-200-as panorámaúton. A völgybe érkezve váratlanul minden zöld lett, banánültetvények és narancsligetek bukkantak fel, ráadásul fenyőkísérettel.
Agaete városa mellett található a Bodega Los Berrazales, egy kávé- és szőlőtermesztéssel foglalkozó birtok, ahol a környező hegyeknek köszönhetően az óceán sós levegője nem, de a csapadék bejut a völgybe, és alkalmassá teszi a környezetet a gyümölcstermesztésre.
A Lugo-Jorge család szívesen látja az utazókat, mesélnek a birtokról, az ültetvényről és kóstolgatni is lehet. A birtokon ma a kávé és a szőlő áll a termesztés középpontjában, de más gyümölcsök is megtalálhatóak.
A helyi alapanyagokra (krumpli, hal, gyümölcsök) épülő gasztronómiai kínálat számos étteremben elérhető. Az árak változóak a szigeten, de kis kutatással, kilépve a turisták fő útvonaláról, a helyi éttermekben ízletes és minőségi főételt fogyaszthatunk 10-18 euróért.
Egy kávé ára 1,5 és 2 euró között mozog, a sütemények ára nagyban függ nagyságuktól, de általában egy kávézóban 2-3 euróba kerülnek. Ha pedig magasabb szintű gasztronómiára vágyunk, akkor még Michelin-csillagos éttermet is találhatunk a fővárosban.
Fontos tudnivalók:
- Gran Canaria spanyolul “Nagy Kanári-szigetet” jelent;
- Gran Canaria lakosságának száma 2024-ben körülbelül 404,973 főre tehető;
- Gran Canaria Spanyolország része, így a fizetőeszköze az euró (EUR);
- A Gran Canaria repülőtér az 5. legforgalmasabb spanyol repülőtérré vált;
- Gran Canaria a Kanári-szigetek harmadik legnagyobb szigete, gyakran nevezik “miniatűr kontinensnek” földrajzi sokszínűségének köszönhetően. A sziget domborzata és éghajlata rendkívül változatos, a hófedte csúcsoktól a sivatagi tájakig, valamint buja erdőktől a gyönyörű tengerpartokig minden megtalálható;
- Az UNESCO 2005-ben a sziget nagy részét bioszféra-rezervátumként ismerte el, amely kiemeli Gran Canaria különleges természeti értékeit és a fenntartható fejlődés fontosságát. A sziget otthont ad számos endemikus növény- és állatfajnak, amelyek különlegessé teszik a helyi biodiverzitást;
- A szigeten szinte folyamatosan kellemes idő van egész évben, átlagosan 24 °C körüli hőmérséklettel, nem véletlen, hogy az “örök tavasz” szigetének is nevezik.