Meghalt Ferenc pápa - Mi történik most? Rendhagyó temetésre és utódválasztásra készülnek a Vatikánban
Ferenc pápa halálhírét Kevin Farrell bíboros jelentette be a Vatikán televíziós csatornáján. A közlés szerint Ferenc pápát hétfő reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
A Vatikán élő közvetítésén látható, ahogy a hívek gyülekeznek a Szent Péter-bazilika előtt, hogy megemlékezzenek a pápáról. Magyarországon minden templomban negyedórás harangszóval és imádkozással emlékeztek Ferenc pápára hétfő délelőtt.
Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, 2013. március 13-án választották a katolikus egyház fejévé.
Mi történik Ferenc pápa halála után?
Ferenc pápa halála gyászidőszakot indított el a Vatikánban, és jelzi az új pápa kiválasztásának évezredes folyamatának kezdetét. A bíborosoknak most kell eldönteniük, hogy pontosan mikor kerülhet sor a temetésre, és utána mikor kezdődhet a pápaválasztó konklávé. A pápát a halála utáni negyedik és hatodik nap között kell eltemetni – írja a CNN.
A pápai temetés hagyományosan bonyolult esemény, de Ferenc pápa nemrégiben jóváhagyta azokat a terveket, amelyek célja, hogy az egész procedúra kevésbé legyen bonyolult – írja a BBC. A korábbi pápákat három egymásba ágyazott, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temették el. Ferenc pápa egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsót választott.
Elhagyta azt a hagyományt is, hogy a pápa testét a Szent Péter-bazilikában egy emelt emelvényen helyezik el a nyilvánosság számára.
Ehelyett a gyászolókat meghívják, hogy leróják kegyeletüket, miközben a holttest a koporsóban marad, a fedelet levéve.
Ferenc lesz az első pápa több mint egy évszázad óta, akit a Vatikánon kívül temetnek el.
A római Szent Mária-bazilikában, a négy nagy pápai bazilika egyikében helyezik végső nyugalomra.
Ki választja meg az új pápát?
Az új pápát a katolikus egyház legmagasabb rangú tisztségviselőinek, a Bíborosi Kollégiumnak kell megválasztania. Valamennyi férfit közvetlenül a pápa nevez ki, és általában püspökké avatják. Jelenleg 252 katolikus bíboros van, akik közül 138-an szavazhatnak az új pápára. A többiek 80 év felettiek, ami azt jelenti, hogy nem vehetnek részt a választáson, bár bekapcsolódhatnak a vitába, hogy kit válasszon – írja a BBC.
Fehér füst vagy fekete?
A bíborosok napi két szavazást tartanak mindaddig, amíg az egyik jelölt a szavazatok több mint kétharmadát megszerzi – olvasható a New York Post cikkében. A bíborosok titkos szavazatukat úgy adják le, hogy egy imát mondanak, majd szavazólapjaikat egy nagy aranykehelybe helyezik.
A korábbi szavazások idején hatalmas tömeg gyűlt össze a Szent Péter téren, hogy a Sixtus-kápolna tetején lévő kéményre figyelhessenek.
Ugyanis, ha nem születik meg a többség, a szavazólapokat tűzhelybe teszik, és egy adalékanyaggal elégetik, amely fekete füstöt termel, amely jelzi a külvilág felé, hogy még mindig nem választottak pápát.
Az üléseket egy napra felfüggesztik, ha három napon belül nem születik többség. A folyamat ezután ismét ugyanabban a formában folytatódik, amíg új pápát nem választanak ki.
Miután végül megszületett a többség, a titkos szavazólapokat egy adalékanyaggal elégetik, amely immár fehér füstöt termel. Zárt ajtók mögött megkérdezik az új pápát, hogy elfogadja-e a pozíciót, és milyen nevet kíván felvenni. Ezután a kápolnában trónra ül, miközben a többi bíboros egyenként jelentkezik, hogy engedelmességet esküdjön az új pápának.
Ferenc pápa élete
A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára.
Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius. A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt.
Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke.
A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának. Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa.
Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének. Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen.
A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott. Megválasztásakor – a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként – a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta. Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.
A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben. Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett.
Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban.
2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel. A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás.
A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába. A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény – Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.
A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül. Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, idén február 14-én ismét hörghurut miatt került kórházba, majd néhány nap múlva kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Március 23-án tért vissza a Vatikánba, és húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Turistákat kérdeztek, mi zavarja őket Japánban, minden második...
Ez lett a világ legbarátságosabb városa – mutatjuk, hányadik a...
A magyarok TOP 10 kedvenc úti célja 2025 nyarán
Döntött az EU: népszerű tárgyat tiltottak ki a poggyászokból
Íme a reptér, ahol homokos strandon landolnak a repülőgépek:...
