Egyre több európai csak a hazájában nyaral, de van egy nemzet, amelyik mindenkin túltesz
A friss Eurostat-felmérés szerint az európaiak igazi hazafiak, ha utazásról van szó. Az utazások többsége belföldi: 71% hazai, 21% más EU-országba, 8% pedig az unión kívülre irányul. A számok alapján úgy tűnik, a legtöbben nem érzik szükségét annak, hogy messzire menjenek – otthon is akad bőven látnivaló és élmény – írja a Lifestyle.
A spanyolok verhetetlenek a hazai nyaralásban
A spanyolok különösen kitartanak saját tengerpartjaik és városaik mellett: utazásaik mindössze 8 százaléka történik Spanyolországon kívül. Úgy tűnik, a Costa Brava napsütése és a barcelonai tapas bája túlságosan csábító ahhoz, hogy máshol keressenek nyári élményeket. A franciák és a románok sincsenek messze mögöttük: csupán utazásaik 9 százalékát töltik külföldön.
A kis országok lakói kénytelenek átlépni a határt
A legkisebb országok lakói viszont szinte elkerülhetetlenül külföldre mennek, ha kiruccannak. A luxemburgiak például utazásaik 78 százalékát külföldön töltik – ami érthető, hiszen a miniállam egy délután alatt bejárható. Őket követik a belgák (62%) és a máltaiak (48%).

A kiadásokban is sok a különbség
Ha legalább négyéjszakás utazásokról van szó, a különbségek még látványosabbak. A legtöbbet éppen azok költik, akik a legtöbbet utaznak: a luxemburgiak átlagosan 1758 eurót adnak ki egy útra, a svédek 1744-et, az osztrákok 1573-at, míg a finnek 1501 eurót.
A lista másik végén a litvánok, a magyarok és a szlovének találhatók – ők a leginkább takarékosak, átlagosan 569, 580, illetve 667 eurót költenek.
De ez nem jelenti azt, hogy kevésbé élveznék a pihenést – egyszerűen csak tudatosabban gazdálkodnak.
Ami az étkezést illeti, a ciprusiak vezetik a rangsort: átlagosan 320 eurót költenek ételre és italra egy utazás során. Őket követik az észtek (305 euró) és a finnek (274 euró). A Balkánon pedig különösen fontos szerepet kap a gasztronómia: a bolgárok, a románok és a horvátok több mint a költségvetésük negyedét éttermekben és kávézókban költik el. A bolgárok vezetik ezt a listát 34 százalékkal, utánuk a románok (29,5%) és a horvátok (29%) következnek – igazi ínyenc nemzetek.
A franciák meglepően visszafogottak
A legnagyobb meglepetést a franciák okozták – holott ők híresek a gasztronómiai hagyományaikról. Ennek ellenére, amikor külföldön nyaralnak, az ételre és italra szánt költségvetésük meglepően alacsony. Talán egyszerűen úgy gondolják, semmi sem veheti fel a versenyt a francia konyhával.
Kinek mennyit ér az alvás?
Az osztrákok, a belgák és a németek nem sajnálják a pénzt a kényelmes szállásra – utazási költségvetésük legalább 40 százalékát szállodákra fordítják, derül ki az Euronews elemzéséből. A lettek is szeretik a komfortot, a dánok viszont meglepően visszafogottak: a magas életszínvonal ellenére mindössze 32,6 százalékot szánnak a szállásra.
A számokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az európaiak többsége szívesen fedezi fel saját országát, akár a tengerparton, akár egy vidéki városban pihenve. A „lokálpatrióta turizmus” nem csak a helyi gazdaságot erősíti, hanem a nemzeti identitást is: a kontinens lakói egyre inkább felismerik, hogy a legjobb élmények néha ott vannak, ahol otthon érzik magukat.

