Új sziget bukkant fel a Dunában - kiderült, kié, és az is, hogy mi lesz vele
Szokatlan látvány fogadja azokat, akik mostanában a budapesti Margit híd környékén járnak: a Duna alacsony vízállása miatt egy új szigetnek tűnő földdarab bukkant elő a folyó medréből. A szárazulat először nyáron vált láthatóvá, majd az őszi apadással ismét megjelent. A jelenség nem csak azért érdekes, mert Budapest látszólag egy újabb szigettel gazdagodott, hanem azért is, mert felveti a kérdést, mi történik a víz alól előkerülő területekkel. A Blikk utánajárt, kié a földdarab, mi lehet a sorsa, és milyen következményekkel járhat a Duna tartósan alacsony vízállása.
Kié a Dunában megjelent új sziget?
Bár a Margit híd mellett előbukkant szárazulat első pillantásra új földterületnek tűnhet, jogi szempontból semmi sem változott. A fővárosi önkormányzat sajtóirodájának tájékoztatása szerint a terület továbbra is a Duna medréhez tartozik, függetlenül attól, hogy jelenleg nem borítja víz. Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény értelmében a folyó medre állami tulajdonban van, kezeléséért pedig a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság felel.
A most megjelent földdarab tehát nem válhat építési telekké, és akkor sem változik meg a jogi helyzete, ha hosszabb időre szárazon marad, vagy idővel növényzet telepszik meg rajta.
A látvány ettől függetlenül valóban egy új sziget kialakulására emlékeztet. Ha a szárazság tartósan fennmarad, és a Duna vízszintje nem emelkedik vissza, a terület akár hosszabb időre is a felszínen maradhat.
Akár fák is nőhetnek az új dunai szigeten
Leel-Ősi Miklós vízépítő mérnök szerint a természet viszonylag gyorsan birtokba veheti a folyómeder szárazra került részeit. A szél és a madarak különféle növények magjait juttathatják a területre, ahol megfelelő körülmények között először fű, később akár fák is megjelenhetnek.
A Duna történetében egyáltalán nem példa nélküli a szigetek kialakulása és eltűnése. Az évszázadok során több olyan földdarab is volt a folyó medrében, amelyet később a vízjárás megváltozása vagy a hordalék átrendeződése tüntetett el.
A most előbukkant szárazulat sorsa is attól függ, hogyan alakul a következő időszakban a folyó vízszintje. Ha tartósan fennmaradnak a jelenlegi körülmények, akár állandó növényzet is kialakulhat rajta, és más, hasonló módon felszínre került területek is megmaradhatnak.
Nem csak a Dunán, a Balatonon is jelennek meg új szigetek
A tartósan alacsony vízállás következményei a Balatonnál is látványosan megmutatkoznak. A tó déli partján több olyan homokpad került a felszínre, amely a levegőből nézve kisebb szigetnek tűnik. Balatonfenyvesnél például már nyáron előbukkant az úgynevezett majomsziget, amelynek körvonalai azóta még határozottabbá váltak. Ha a vízszint tartósan alacsony marad, idővel ezen a területen is megtelepedhetnek a növények.
Súlyos következményei lehetnek a Duna apadásának
A folyóban megjelenő új szárazulatok látványosak, a mögöttük álló folyamat komolyabb problémákra is figyelmeztet. Leel-Ősi Miklós szerint a tartós aszály és a Duna vízhozamának csökkenése hosszabb távon Budapest ivóvízellátását is veszélyeztetheti. A vízépítő mérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna vízhozama jelenleg másodpercenként mintegy 600 köbméter, miközben évekkel korábban még a kisebb vízhozamú időszakokban is 2400 köbméter körüli értékeket lehetett mérni.
A szakember szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a csapadék egyre nehezebben jut el a patakokba és a folyókba. A kiszáradt talaj és a növényzet ugyanis a lehulló eső jelentős részét magába szívhatja, mielőtt az elérné a vízfolyásokat.
Ez nem csak a folyók vízállására, hanem a felszín alatti vízkészletekre is hatással van. A talajvíz mennyisége folyamatosan csökkenhet, a készletek helyreállása pedig a mérnök szerint akár évtizedeket is igénybe vehet. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy megfelelő beavatkozások nélkül a főváros ivóvízellátásában is súlyos problémák jelentkezhetnek.
A téli áradások vizének visszatartása jelenthetne megoldást
Leel-Ősi Miklós szerint a vízhiány mérsékléséhez a téli áradások során érkező víz hatékonyabb visszatartására lenne szükség. Ebben fontos szerepet játszhatna a már meglévő csatornahálózat, amely azonban a szakember szerint jelentős felújításra szorul. Úgy véli, a kilencvenes évek óta nem fordítottak kellő figyelmet a csatornák karbantartására, ezért egyes szakaszokon már fák is nőnek a mederben.
Pedig a megfelelően kialakított és karbantartott csatornákban visszatartott víz fokozatosan beszivároghatna a talajba, ezzel hozzájárulva a fogyó talajvízkészletek pótlásához.
A Margit híd mellett megjelent földdarab egyelőre a Duna alacsony vízállásának egyik leglátványosabb jele. Hogy néhány hét vagy hónap múlva ismét víz borítja-e, vagy hosszabb időre a budapesti látkép részévé válik, azt az időjárás és a folyó vízjárása dönti el.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Földrajzi kvíz: felismered Magyarország csodás tájait? Meglesz a...
Lángolt a csomagtartó az utasok feje felett, kényszerleszállást...
13 európai úti cél, ahol télen sem kell vacogni: itt decemberben...
Özönlenek a turisták a hátborzongató faluba, ahol több a...
Örökre eltűnt a világ egyik páratlan természeti csodája -...
