Bejutottunk Budapest egyik legszebb palotájába: a MÁV megrendelte, a magyar Gaudí megalkotta
erre-arra blog
Lechner Ödön fiatalon elveszti szeretett feleségét, melyről így ír: ˝27 éves voltam. Lelki küzdelmektől kínozva, fiatal feleségem halála után szívem mélyén sújtva, elviselhetetlen lett nekem a budapesti tartózkodás, s szinte futva menekültem az új világba – Párizsba, minden anyagi erőt, eddig szerzett pozíciómat feláldozva.˝
A MÁV számára presztízskérdés volt
Lechner négy év után hazatér, és újra megnyitja Pártos Gyulával közösen vezetett irodáját. Ez egybeesik a MÁV Nyugdíjpénztárának pályázati kiírásával, mely szerint az Operával szemben vásárolt telekre szeretnének egy impozáns palotát építtetni. A franciaországi tartózkodás alatt felszedett tudásmennyiséget Lechner beleszövi a pályázati tervébe, és benyújtják a francia reneszánsz stílust képviselő építészeti tervet.
A századelőn a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) számára presztízst jelentett, hogy a megjelenő épületeivel olyan építészeti minőséget képviseljen, ami a MÁV magas színvonalát, elhivatottságát hirdeti. Ezért a MÁV a Városliget felé épp kialakításra kerülő sugárúton – ekkor egyedül a szűkös Király utcán haladva volt lehetőség kijutni a zöldövezetbe – több telket is vásárolt. Az Operával szembeni telket a MÁV Nyugdíjintézete vette meg, hogy a MÁV-nál lévő nyugdíjelőlegek befizetéseiből felhúzzák a bérpalotát, mely építtetését és fenntartását a vállalat felsővezetői számára bérbe adott luxuslakások, és a földszinti kávéház bérleti bevételeiből termelik ki.
Ahol az Opera a királyné, az udvarhölgy a Drechsler-palota
A fiatal Lechner nagy fába vágta a fejszét, mert azon felül, hogy az Andrássy út szigorú építkezési szabályait betartva kellett alkotnia, azt is figyelembe kellett vennie, hogy az akkori sztárépítész, Ybl Miklós által tervezett csodálatos Operával szemben kell egy, az Operával kapcsolatot létesítő, arra reflektáló épületet terveznie.
Lechner ezért kellően óvatos volt, és így fogalmazott egy, az unokaöccsének, Lechner Jenőnek írt levelében:˝Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.˝
Erkel, Márai, Puccini, Liszt is itt kávézott
Az épületet a korabeli sajtó a maga idejének legszebb épületeként aposztrofálta. A földszintjén teraszos kávéház nyílt, melyről 1933-ban „Az Ujság” című lap így ír: „(…) 1899-ben beköltözött a MÁV Nyugdíjintézetének palotájában lévő vendéglőjébe a híres Drechsler vendéglős. Érdekes, hogy a fővárosban annyira eggyé olvadt a vendéglő és a palota, hogy mindenki csak Drechsler-palotának ismeri még ma is ezt a pompás épületet (…). Drechsler nagyon értette a módját, hogy hogyan kell a vendégeket idecsábítani, sőt, amikor az akkori parlamenti éttermet is kibérelte, kreált egy olyan ételt, amely még ma is a kedvence az édességeket szerető embereknek. Ez az étel a krémmel bélelt képviselőfánk. (…) Drechsler angol mintára bevezette azt a szokást, hogy a gourmandoknak való nyers beafsteak-darabokat megmutatta, akik aztán kiválasztották a kedvükre való darabot. Ugyancsak Drechsler importálta a törökkávét is Budapestre. (…) Óriási teraszt építtetett ki egészen a kocsi útig és a teraszon ülő előkelő közönséget zene szórakoztatta és ide kerültek először az úgynevezett ívlámpák is, amelyek Budapesten első ízben a Ferenc József-hídon ragyogtak. Aki Budapesten számított, az idejárt. Politikusok, írók, színészek adtak itt egymásnak találkozót és a híres Lechner-féle asztaltársaság, amely délutánonként a Japán kávéházban ült akkoriban, szintén idejárt.”
Név szerint kikről tudunk, akik az Ybl-féle Operaház palotájára néző teraszon kávézgattak? Ide járt Lechner Ödönön kívül többek között Erkel Ferenc, Szinyei Merse Pál, Márai Sándor, Kálmán Imre, Goldmark Károly, Puccini, Mahler, Wagner, de megfordult itt halála évében Liszt Ferenc is.
Lechner Ödön, a magyar Gaudí
Lechner a MÁV Nyugdíjintézetének székházának tervezése után kezdett el ténylegesen kísérletezni a szecesszió hozzá kötött stílusával, a magyar szecesszióval. A MÁV Nyugdíjintézetének székháza, más néven a Drechsler-palota 1886-ra készült el, a jelentősebb magyar szecesszióval bíró alkotásai 1896-ban (Iparművészeti Múzeum), 1899-ben (Földtani Intézet), 1901-ben (Postatakarékpénztár) és 1905-ben (Sipeki-villa) épültek.
Mára méltán nevezik Lechner Ödönt a magyar Gaudínak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Trump karácsonyi portréjától lehidalsz - Melania Trump megmutatta...
Decemberben is 22 fok, nyugalom: Európa idilli szigete, ahol nincs...
Rengeteg hó hullik a legszebb téli városban, amely itt van a...
A világ legnagyobb termálfürdője nincs messze Magyarországtól:...
Pszichológusok szerint ez a tengerparti falu hangulatjavító -...
