Budapest legmagasabb lakóháza volt: ma hangulatos közösségi központ vár benne
A BUVÁTI toronyház a ‘60-as évek közepén épült fel az akkori Köztársaság téren, egy turbulens időszak után: itt áll ugyanis a mára már elhagyatott Pártház, ami az ‘56-os események során nagyszabású ostrom és lincselés helyszínévé vált. A ma már csendes, parkosított tér fölé árnyékként emelkedik a késő modern betonépület alakja, melynek földszintjén a zord külsőtől merőben eltérő, hangulatos kávézó és közösségi tér várja a látogatókat. Nézzük, hogyan alakult a történelem e helyszínen, és hogy épült fel a BUVÁTI toronyház!
Történelmi viharok a téren
A mai II. János Pál pápa térről az első, 18. századi források vásártérként számolnak be; később itt létesült Pest első gázgyára, melynek helyén ma is a Nemzeti Közművek egyik épülete áll. A gyár révén a tér a 19. századi munkásmozgalom egyik központjává vált: itt volt az első nyilvános fővárosi munkásgyűlés 1869. augusztus 22-én, Táncsics Mihály vezetésével, ahol az összegyűltek a lakbéruzsora ellen tiltakoztak, illetve az általános választójog bevezetését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az állandó hadsereg megszüntetését követelték. Évtizedekkel később, 1918-ban az őszirózsás forradalom alkalmából is tartottak itt egy tömeggyűlést, melynek során az egybegyűltek a szocialista köztársaság bevezetése mellett tettek hitet: 1946-ban ezért kapta a helyszín a Köztársaság tér nevet.
Az 1956-os forradalom során a Köztársaság téri Pártszékház körüli események különösen kegyetlen epizódjai voltak a felkelésnek.
A ma is üresen álló, II. János Pál pápa tér 26. szám alatti épület többször is gazdát cserélt a 20. század során: az 1940-es években a német nemzetiszocialistákkal szimpatizáló Volksbund székháza volt, 1945-ben a Magyar Kommunista Párt (a későbbi Magyar Dolgozók Pártja, MDP) vette birtokba az épületet. Így történhetett az, hogy néhány éven belül horogkeresztes és vörös csillagos zászló is lobogott a homlokzaton.
Az 1956-os események során az épület az MDP székházaként működött. A felkelők között elterjedt a pletyka, miszerint a Pártszékház alatt börtöncellák találhatók, melyekben politikai elítélteket tartanak fogva – ez az elmélet a későbbiekben megdőlt, azonban a feldühödött, és immár felfegyverzett forradalmárok október 30-án megtámadták az épületet. Azt ezt követő, bonyolult és bizonyos elemeiben a mai napig vitatott harc során számos felkelő, illetve az épületet védő ÁVH-s is életét vesztette. Többeket annak ellenére végeztek ki a téren, hogy megadták magukat: sok holttestet meggyaláztak, a lábuknál fogva lógatták fel őket a környező fákra. A korabeli sajtó jól dokumentálta az eseményeket, ami nem vetett jó fényt az ‘56-os eseményekre a nemzetközi politikában.
A Pártház ostromát később a szocialista propaganda is saját céljaira használta: látványos emlékművet emeltek a téren az ostrom áldozatainak, melyet a rendszerváltást követően távolítottak el. A Pártszékház először az MSZP-hez került, de terhelt múltja miatt igyekeztek túladni rajta. 2007-ben befektetők vásárolták meg: azóta több tulajdonos kezén is járt az épület, azonban a mai napig üresen áll. Az önkormányzat bontási engedélyt is kiadott rá, a munkálatok azonban egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek meg.
Új élet a romok között: a BUVÁTI toronyház építése
‘56 eseményei után az akkori Köztársaság tér teljes helyreállításon esett át. A későbbi BUVÁTI toronyház helyén a Wertheimer-mulató és üres telkek álltak. Az építkezés 1964-ben kezdődött: ekkor 15 emeletével, 50 méteres magasságával ez számított Budapest legmagasabb lakóházának. A 72 lakásos épület terveit a Budapesti Városépítési Tervező Iroda, azaz a BUVÁTI készítette el Papp Dezső vezetésével – innen származik a Toronyház neve.
A lakásokat az akkoriban elérhető legmodernebb és legkomfortosabb megoldásokkal szerelték fel: beépített konyhával és szekrényekkel rendelkeztek, emellett minden lakáshoz loggia tartozott. A lapostetőn napozóterasz és zuhanyzó kapott helyet, a földszinten pedig a Mézes Mackó cukrászdalánc egysége működött. Erről a cukrászdáról több kép is fennmaradt a Fortepan archívumában.
A Mézes Mackó cukrászdák a ‘90-es évek végén zártak be országszerte. A BUVÁTI Toronyház földszintjén található üzlethelyiség ezután hányattatott sorsú évek elé nézett: egyes források szerint működött itt mosoda és használtruha-üzlet is, de az is előfordult, hogy a helyiség üresen állt.
Közösségi központ a monstrum alján
A viharos emlékekkel terhelt, rossz környék hírében álló II. János Pál pápa tér fokozatos felvirágzása a 2010-es években indult: játszótér, foci- és futópálya épült a téren, amit a villamosvonalak mellett a 4-es metró is bekötött a város vérkeringésébe. Egyvalamiből azonban továbbra is hiány volt: egy jó kávézóból, ahová a környéken élő számos egyetemista, fiatal és művész beülhetne egy találkozó erejére.
A Toronyház földszinti üzlethelyiségébe a Kastner Kommunity lehelt új életet: a Kastner Budapest hírügynökség által létrehozott kávézó és közösségi központ nemcsak baráti találkozások helyszíne, hanem
kiállításoknak, kézműves alkotók vásárainak és közösségi eseményeknek is otthont ad.
Emellett coworking irodaként is funkcionál: amellett, hogy a hírügynökség dolgozóinak irodája is itt működik, mások is vásárolhatnak coworking jegyet, amivel kényelmes, internetkapcsolatos irodát használhatnak. Aki csak egyszer-egyszer dolgozna innen, egy kávé mellett megteheti: e sorokat is a Kastnerben gépelem, egy finom cappuccino mellett. Nemcsak dolgozni érkezhetünk azonban ide: az Art Corner izgalmas időszakos kiállításokkal is várja a művészetkedvelő látogatókat.
A II. János Pál pápa téren járva tehát érdemes betérni a vasbeton-monstrum kávézójába: sokszínű, hangulatos élmény vár minket, mely során egy remekül újrahasznosított helyen tölthetjük el hasznosan az időt.




