Veszélyben a Kékes elsősége: a folyamatosan változó földmozgások miatt a Bükk-hegység minden évben néhány centit növekszik. Elképzelhető, hogy egyszer nem az ezer méteres csúcs lesz az ország legmagasabb pontja, írja a 24.hu.
Még sokat kell várnunk
A Bükk-hegység kőzetei 310-330 millió évvel ezelőtti keletkezésük óta folyamatos mozgásban vannak: a Szilvási-kő például jelenleg 960,7 méter magas, de a földmozgásoknak köszönhetően évente körülbelül 2,5 centimétert emelkedik. Ha a növekedése ebben az ütemben folytatódik, akkor nagyjából
4200 körül a hegycsúcs meghaladhatja a Kékestető 1014 méteres magasságát,
ezáltal ez lesz az ország legmagasabb pontja.
A növekedés az úgynevezett “alpi hegységképződés” hatásainak következménye: ez egy geológiai folyamat, amely során a földkéreg nagy erőhatások következtében felgyűrődik és hegyláncokat hoz létre. Ez a folyamat főként a mezozoikum végén és a kenozoikumban zajlott, azonban alacsonyabb intenzitással még ma is tapasztalható hazánkban.
Természeti kincsei miatt érdemes meglátogatni
A Bükk területén található hazánk legnagyobb egybefüggő erdősége, amely számos ritka növény- és állatfaj otthona. Nem véletlenül nevezik Magyarország tüdejének is:
az éves átlagos légszennyezettség a Bükk-fennsíkon csupán 1-2 százalék.
A karsztos területek gazdag barlangrendszereket rejtenek: ilyen például az Istállós-kői-barlang, amely őskori leleteiről híres.

A Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, mivel több mint 30 darab 900 méter feletti csúccsal rendelkezik.
Magyarország 100 legmagasabb csúcsából 59 a Bükkben található.
A hegység emellett népszerű kirándulóhely is: erre járva érdemes meglátogatni Lillafüredet, a Szalajka-völgyet vagy Bükkszentkereszt gyógyító köveit.