Eláll a lélegzet: 3 pazar kastély, amiket egy különc király elzárt a külvilágtól
A Neuschwanstein, a Herrenchiemsee és Linderhof kastélyokat az építtető II. Lajos elzárta a külvilágtól, mert úgy gondolta, hogy az emberek tekintete beszennyezi azokat. Napjainkban azonban milliók keresik fel ezeket az épületeket, hogy megcsodálják különleges fekvésüket, a korukat már-már meghaladó technikai megoldásaikat és megpróbálják megérteni egy ellentmondásos király életét és halálát.
Néhány hete a bajor király hagyatéka, mindhárom kastélya felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Az Élet sója blog utánajárt, miért találják milliók különlegesnek II. Lajos építményeit.
Őrült volt, vagy csak álmodozó?
II. Lajos bajor királynak nehéz gyermekkora volt. Apja szigorú, már-már spártainak mondható nevelésben részesítette őt és testvérét. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyermek Lajos fantáziavilágot épített magának. Később jól illettek ebbe a világba a mítoszok, Wagner zenéje, a színház, a felélesztett középkori stílusok és a modern technika iránti rajongás.
II. Lajos fiatalon lett király, és rögtön olyan háborúkba csöppent, amelyekhez nemcsak hogy nem értett, de még meg is vetette azokat: „Gyűlölöm, iszonyodok a militarizmustól” – hangoztatta.
Sokkal inkább foglalkoztatta a kultúra és az építészet. Münchenbe hozatta Wagnert, támogatta az operát és ezzel mecénás nagyapja nyomdokaiba lépett. Építési projektjei kifejezték látásmódját, viszonyulását a háborúkhoz is: Építs, ne rombolj!

Nevezték mesekirálynak, tündérkirálynak, de amire igazán rászolgált, az a holdkirály cím, hiszen gyűlölte a nappalt, éjszaka élte életét. Nála éjjel volt a reggeli, reggel volt az ebéd. Gyermekkorában nem ehetett annyit, amennyit szeretett volna (apja ezt is szabályozta, aszketizmust követelt fiaitól), így felnőttként habzsolta a finomságokat. A fiatalon még magas, sármos herceg, majd király negyvenedik évéhez közeledve már túlsúlyosan, szuvas fogakkal élt.
A királyi teendők nem kötötték le, legtöbbször elérhetetlen volt miniszterei számára. Ugyanakkor fájlalta, hogy nincs olyan teljhatalma, mint nagy példaképének, XIV. Lajos francia királynak. Az időközben porosz vezetés mellett megvalósuló német egységgel nem tudott mit kezdeni, inkább kivonult a politikából.
Talán picit eltúlozta fantáziája szüleményeinek megvalósítását és csődbe vitte királyságát, számára pedig a bezártság és végül egy tisztázatlan halál jutott.
Az utókor most ennek a korok között és fantáziában lovagló gondolkodásnak köszönheti a három kastélyt és még néhány kisebb alkotást Bajorországban.
A leghíresebb: a Neuschwanstein kastély
Kétségtelen, hogy a három kastély közül a Neuschwanstein kastély a leghíresebb. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult fekvése, elképesztő építészeti megoldása és az, hogy
a Disneylandben található Csipkerózsika-kastélyt erről a bajor épületről mintázták.
A kastély 1868 és 1884 között épült (egyes részei később). Lajos saját maga irányította az építkezést, ennek köszönhetjük ma a kastéllyal szemben található függőhidat, a Marienbrückét. Innen figyelte a király a munkálatokat.
Neuschwanstein termeiben két téma uralkodik: a középkori legendák és a bajor királyok címerállata, a hattyú. E kettő köré rendeződnek a falfestmények és a berendezés. Kétségtelen, hogy a látogatók szájából a trónteremben hangzik el a leghangosabb csodálkozás. Nem másoknak szánta II. Lajos ezt a csodát, hanem az Isten kegyelméből elnyert, korlátlan uralkodói hatalomnak, amelyet a bajor királyok soha nem birtokoltak.
A látszat azonban csal, mert a kastély középkorias motívumai és a már Lajos korában is elavultnak számító gondolatok köré épített termeket a legmodernebb technikával szerelték fel. Volt a konyhában hideg-meleg víz, a WC-k vízöblítésűek voltak, a termeket meleg levegős központi fűtéssel szerelték fel, az ételt lifttel vitték fel és elektronikus hívórendszert, valamint telefont is beépítettek. Nem csoda, hogy a kastély nem csupán kinézetével, hanem ezekkel a megoldásokkal kivívta és kivívja ma is a látogatók csodálatát.
Nem meglepő, hogy a Lajost háttérbe szorító, majd halálba kergető bajor politikusok azon terve, miszerint a király halála után megnyitották a nép előtt az uralkodó által építtetett épületeket azzal a szándékkal, hogy bizonyítsák az uralkodó őrültségét, fonákul sült el. A nép innen kezdve jobban csodálta egykori királyát, és felnézett rá.
Hasznos információ a látogatáshoz
A kastély óriási érdeklődésnek van kitéve manapság, ezért ajánlott jó előre megtervezni a látogatásunkat. Autóval csak Hohenschwangau településen, a kastélyok közötti völgyben lehet fizetős parkolóban parkolni. Innen gyalog (25–40 perc) egy jól kiépített útvonalon lehet eljutni a két kastélyhoz – a Neuschwanstein kastéllyal szemben áll a Hohenschwangau kastély, ahol Lajos gyermekkorát töltötte, ez is látogatható, igen érdekes épület, pazar kilátással, kapható kombijegy is a két kastélyra. Aki nem szeretne gyalogolni, az busszal vagy lovaskocsival is felmehet a kastélyokhoz és megközelítheti a függőhidat is.
A belépőjegyet javaslom előre, online megvásárolni, mert a helyszínen, a reggel 8-kor nyitó jegypénztárnál már korán hosszú sor kígyózik és elfogynak az aznapi jegyek. A normál jegy ára 2025-ben 21 euró. A Neuschwanstein kastély weboldala.
Az utánzat: a Herrenchiemsee kastély
Az elszigetelődés, a távolságtartás, amely körüllengte II. Lajost, a kastélyai számára választott helyekben is tükröződik. Az allgäui dombok védelmébe épített Neuschwanstein kastély is nehezen megközelíthető volt a 19. században, de a Chiemsee egyik szigetére épült Herrenchiemsee kastélyt még a víz is védelmezte a kíváncsi szemek és a hívatlan látogatók elől. A bajor király 1873-ban vásárolta meg az egész szigetet azért, hogy példaképe, XIV. Lajos nyomdokaiban járva megépítse a versailles-i palota mását. Olyan hosszan épült, hogy még Lajos halálakor sem volt egészen kész. Ebben a kastélyban részletesen megismerhetik a látogatók II. Lajos életét és építkezéseinek részleteit. S itt is érvényes a mondás, a látszat csal, hiszen a versailles-i minta a külsőségekre igaz, az épületben számos modern megoldást alkalmaztak. A három kastély közül ennek a költségei voltak a legdrágábbak és itt tartózkodott a legkevesebb időt a király (csupán néhány napot ősszel négy éven keresztül).
Aki már járt Versailles-ban, az minden teremben felfedezi majd a hasonlóságot, ahogy a palota kertjében is. Ugyanakkor érezhetővé válik a séta közben az, hogy ezt nem a hangos életre szánták, ahogy francia példaképét. A bajor király itt is szem előtt tartotta, hogy kellően elszigetelődhessen és csupán a sziget védelmében játszhassa a minden hatalommal felruházott isteni uralkodót.
A helyenként eredeti, Versailles-ból származó bútordarabok vagy azok másolatával berendezett helyiségekben fellelhetőek a meisseni manufaktúra egyedi darabjai is.
A kert tervei csak részben valósultak meg, de a kastély előtti szökőkutakban, a fasorokban és a hátsó kertben felfedezhető a versailles-i hatás. Szerencsére elég nagy ahhoz a sziget, hogy a látogatók ne zavarják egymást a park élvezetében. Számomra a séta a kastély melletti erdős részben felért egy meditatív hétvégével.
Hasznos információ a látogatáshoz
A kastélyt korántsem tekinti meg annyi látogató, mint a Neuschwanstein kastélyt, de mivel csak hajón közelíthető meg és a kastély belső terei vezetett túrával látogathatóak, ezért itt is érdemes előre megtervezni a látogatást. Négy nyelven vannak túrák meghatározott időpontban, és számolni kell a hajós megközelítéssel és a kikötőtől gyalog megteendő úttal is. Javaslom, hogy két órával korábban érkezz Prien kikötőbe, ahonnan a hajók indulnak a szigetre.
A Herrenchiemsee-n tett látogatás után érdemes áthajózni a Fraueninselre, ahol egy kolostor és varázslatos házak, utcák, finom füstölt hal és elképesztő panoráma vár.
A Herrenchiemsee kastély weboldala.
A Chiemsee hajóiról itt lehet tájékozódni.
A legromantikusabb: a Linderhof kastély
II. Lajos legkisebb kastélya és annak környezete szerintem a legromantikusabb hely Bajorországban. Amikor először jártam ott (bizony, már többször ellátogattam a Bajor Alpok ölelésében fekvő kastélyba), akkor megállapítottam, hogy bármennyire az elzárkózás vezérelte a bajor királyt valamennyi kastélya építésénél, a Linderhofnál valósult az meg igazán. Bizonyára az is hozzájárul az elszigeteltségéhez, hogy jócskán kap időt a látogató arra, hogy kinn feledje a mindennapokat. A parkolótól az erdőn át egy kellemes sétával közelíthető meg a kastély és kertje. Nincs sok látogató, kényelmesen elfér mindenki az erdei sétányon. S amikor már kellően megnyugtattak a fák, akkor felbukkan egy kert, amelynek közepén ott áll az egykori erdészlak beolvasztásával épült neorokokó épület.
Nem volt még olyan vendégem, akinek száját ne hagyta volna el egy felkiáltás, amikor megpillantotta a hegyek ölelésében megbúvó völgy ékességét, a Linderhof kastélyt és kertjét.
Olyan érzésem támad itt, mintha ez lenne az igazi, a sokféle hatás alatt nyögő, önmagában mélyre elásott II. Lajos valódi énjének még megmaradt része. A király mögött rejlő ember, aki szereti a szépet, aki értékeli a múltat, de nyitott a jövő technológiájára, és olyan harmonikusan komponáltat magának kertet, berendezést, lakhelyet, mint ahogy művész alkot festményt vagy zenedarabot.
Itt nem elég bejárni a kastélyt, itt meg kell nézni a park minden szegletéből az épületet, s magát a kertet is. Időzni kell egy-egy padon és magunkba szívni a Bajor Alpok páratlan látványát, levegőjét és színeit, amelyek bekúsznak ebbe a varázslatos völgybe.
Hasznos információ a látogatáshoz
A kastély csak vezetett túrával látogatható, amelyre lehet és érdemes is előre online jegyet venni. Bár most megnyílt a kastélypark bejáratánál az a barlang, amelyben II. Lajos számára opera-előadásokat tartottak és a kombijegy (kastély és barlang) csak a helyszínen váltható meg.
A vezetett túra időpontja előtt érdemes egy-másfél órával korábban érkezni, mert a séta az erdőben és a kert megtekintése időigényes és csábító is.
A Linderhof kastély weboldala.
Jó kalandozást kívánok II. Lajos megvalósult álmaiban!





