Világ 2021. augusztus 01.

3D-nyomtatott hídon sétálhatsz Amszterdamban

Fatima Világ 2021. augusztus 01.
Hat évvel a projekt elindítása után végre megnyílt a nyilvánosság előtt a Joris Laarman által tervezett és az MX3D holland robotikai vállalat által épített 12 méteres 3D nyomtatású gyalogos híd Amszterdamban.

A híd, amelyet rozsdamentes acél rudakból hegesztőberendezéssel felszerelt hattengelyes robotkarok készítettek, átöleli az Oudezijds Achterburgwal csatornát Amszterdam vörös lámpás negyedében.  Az MX3D Bridge névre keresztelt látványosságot Joris Laarman Lab holland stúdió tervezte, együttműködve a Laarman által társalapított MX3D technológiai céggel és az Arup mérnöki irodával.

A szerkezethez 4500 kilogramm rozsdamentes acélt használt fel, amelyet a robotok 3D nyomtatással készítettek egy gyárban hat hónap alatt, majd idén a csatorna fölé helyezték.

Ívelt S formát és rácsos, barázdált korlátját parametrikus modellező szoftver segítségével tervezték. A híd mögött álló csapat szerint a technika megmutatta, hogy a 3D-nyomtatási technológia hogyan vezethet hatékonyabb, kevesebb anyagot használó szerkezetekhez: “Ez a robottechnológia végre lehetővé teszi a nagyobbra optimalizált tervek 3D-s fémnyomtatását” – mondta az MX3D társalapítója, Gijs van der Velden, hozzátéve, ezáltal a fenntarthatóság irányába is mozdultak. “Az ipar hatalmas kihívással néz szembe, hogy 2050-ben szén-dioxid-semlegessé váljon” – tette hozzá Stijn Joosten, az Arup építőmérnöke. “Tervezőként és mérnökként, el tudjuk hozni a szükséges újításokat ahhoz, hogy megváltoztassuk a holnap épített környezetét” – folytatta.

 

Erre azonban rácáfolt Philip Oldfield építész, aki kiszámította, hogy a híd szerkezetéhez felhasznált rozsdamentes acél karbonlábnyoma 27,7 tonna. „A rozsdamentes acél karbonlábnyoma 6.15kgCO2/kg”- tweetelt Oldfield, aki az ausztráliai University of New South Wales művészeti, formatervezési és építészeti karának vezetője. 

Gyűjti az adatokat

Az Alan Turing Intézet és az Arup felszerelte a szerkezetet érzékelőhálózattal, amely lehetővé teszi adatok gyűjtését és digitális iker felépítését, hogy nyomon kövesse a híd teljesítményét és egészségét. Figyelemmel kíséri a korróziót, a terhelésváltozásokat, a környezeti feltételeket és a gyalogosok általi használatot az adatközpontú tervezés jegyében.

Laarmannak kitalálta, hogy a robotkarokat hegesztőgépekkel egyesítsék, ennek köszönhetően jött létre a szerkezet is. “Ha egyszerre kis mennyiségű olvadt fémet adunk hozzá, képesek vagyunk a levegőben vonalakat nyomtatni” – magyarázta Laarman. A híd a projekt 2015 -ös elindítása óta több próbálkozást, folyamatot megért, az átadást eredetileg 2017-re tervezték, mígnem 2021 lett belőle. Az eredeti terv az volt, hogy a helyszínen, azaz a csatornán nyomtatják, mindkét oldalán robotok hegesztik maguk alatt a hidat, majd a középen találkoznak – végül két részből építették össze a szerkezetet másutt. Az utóbbi hónapokban a szerkezet megerősítésén dolgoztak, hogy az időjárási viszontagságokkal vagy éppen a hajóütközésekkel szemben ellenálló legyen.

Bár vélhetően ez az első 3D-nyomtatású rozsdamentes acél híd, azért korábban más anyagokból már nyomtattak 3D-ben ilyen szerkezeteket: 2017-ben például a BAM Infra építőipari vállalat a világ első 3D-nyomtatott betonhídját állította fel – írja a Dezeen.

Keresés az oldalon