Tiltakoznak a legendás budai fürdő női vendégei: "ne mi alkalmazkodjunk a turistákhoz"
Tiltakozik a Rudas női törzsközönsége: a gyógyfürdő vezetése október elején váratlanul csökkentette a szeparált napok idősávját. Korábban a fürdő teljes keddi nyitvatartása alatt – 6 és 20 óra között – csak nők látogathatták a törökfürdő részleget: a szeparált időszak most azonban reggel 6 és délelőtt háromnegyed 11 közé szorult. A korábbi női napokat hétről hétre látogató közösség tiltakozásba kezdett, amihez a férfi vendégkör tagjai is csatlakoztak: ellátogattunk a fürdőbe a rövidített női idősávban, hogy megmutassuk, mi forog kockán a szeparált napok vendégei számára.
A magyar hamam
Budapest fölött évszázadok óta magyar zászló lobog: hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez nem mindig volt így. Népdalaink és -szokásaink mellett számos törökfürdő őrzi az oszmán hódoltság időszakának emlékeit – ezek legtöbbje ma régészeti kutatóterület, esetleg romként látogató.
Magyarország összes működőképes törökfürdője Budán található:
egyike ezeknek a Rudas fürdő, ahol az épület elrendezése, a remek vízminőség és az összetartó, hagyománytisztelő törzsközönség a mai napig tükrözik a hamam, vagyis a törökfürdő jellegzetes szokásait és kultúráját.
Érkezésemkor azonnal megértem a törzsvendégek ragaszkodását a szeparált fürdőzéshez és a megszokott hagyományokhoz: a félhomályos teremben intim, közvetlen atmoszféra uralkodik. A törökfürdő ódon falai között gőzölögnek a gyógyvizes medencék: a szaknyelven “forró teremnek” nevezett fő fürdőhelyiség közepén nyolcszögű medencében merülhetünk a 36 fokos vízbe. Emellett 28, 30, 33 és 42 fokos medencék várják a fürdőzőket a nagymedence körül – ez utóbbi olyan forró, hogy a maximálisan ajánlott tartózkodási idő csupán 5 perc.
A százéves falból előtörő Juventus-kútból iható, meleg gyógyvíz csorog, ami az ízületi és emésztési problémák kezelésében segíthet. A forró teremből nyílik a szaunahelyiség és a gőzfürdő szobája is: ez utóbbi szintén autentikus része a hamam-kultúrának. A 45 és 50 fokos, apró termekben alig látni a magas páratartalomtól: még gyakorlott szaunázóként is nehezen töltök el 10 percnél több időt a gőzben. A forró fürdők után ajánlott lehűlni: erre a 19 fokos, hideg vizes medence nyújt lehetőséget.
A fürdővíz gyógyhatása mellett az épület szépsége is lenyűgöző; szinte időutazásként élem meg a látogatást.
Bár a fürdő számos felújításon és újraépítésen esett át az évszázadok során, a régi, vörös és fehér térkövek és oszlopok valódi középkori hangulatot sugároznak. Egy szó mint száz – a Rudas igazán mély és frissítő kikapcsolódást kínál a látogatóknak, akik ismerik és értékelik a budai török fürdőkultúra szokásait.
“Bensőséges a hangulat”, mondja Szőke Johanna táncművész, aki már 4-5 éve rendszeresen látogatja a fürdőt. “Ez egy nagyon jó hely arra, hogy barátokkal minőségi időt töltsünk. Ha beülünk egy kávézóba, akármennyire igyekszünk odafigyelni egymásra, rengeteg zaj van, és mindig kéznél vannak a telefonok. De ha a fürdőbe jövünk, itt nincs se telefon, se bármilyen zavaró tényező. Sokan vannak olyanok is, akik egyedül érkeznek. Kint, a társadalomban ha egy nő egyedül jár el helyekre, az kap egy negatív címkét, itt viszont ilyen nincs:
itt szabad vagy arra, hogy egyedül legyél, és ettől nem vagy magányos.
Kicsi fürdő, szoros közösség
Kora reggel, nyitás után nem sokkal érkezem; ekkor még nincsenek sokan. A legtöbben régi, visszatérő vendégek, vannak köztük fiatalabbak és idősebbek egyaránt. Nekem, az újoncnak készségesen megmutatják, mi itt a szokás, hogyan érdemes használni a különböző hőmérsékletű medencéket és a gőzfürdőt. Közben szóba elegyedünk a közelmúltbéli változtatásokról.
“Ez volt az országban az egyetlen női nap”, magyarázza beszélgetőtársam, aki gyakran látogat a Rudasba. Korábban más budapesti törökfürdőkben is megfordult, ezek mára azonban mind bezártak.
A Rác, a Király sincs nyitva, pedig a Rácot felújították, de nem nyitott ki. Ott áll azóta is, több mint tíz éve, közben megint lepusztult.
Valóban, Budán több törökfürdő is található, ezek közül több azonban nem működik. A Rác és a Király fürdők jelenleg bizonytalan ideig zárva tartanak; bár mindkét fürdő felújítására és újranyitására készültek tervek, konkrét dátumot egyik esetben sem tudni. A Rudason kívül az egyetlen jelenleg is üzemelő törökfürdő az Irgalmasok Veli bej fürdője, másik nevén a Császár fürdő: ez azonban kisebb a Rudasnál, és működése is más. Az autentikus hamam-élményt tehát csak a Rudas biztosítja ma a fővárosban.
A hamam intézménye különleges helyet foglal el az iszlám kultúrkörben, működését szigorú szabályok határozzák meg. Ezek közé tartozik a meztelenség: ideális esetben a fürdőzés meztelenül történik, így a műanyaggal teli fürdőruhákból nem kerülnek káros anyagok a gyógyvízbe és a levegőbe. Emiatt a hagyományos hamamok nemek szerint elkülönítve működnek: az úgynevezett ikerfürdők egyik oldalát csak férfiak, a másikat pedig csak nők látogatják. Amennyiben a fürdő egyterű, a férfi és a nővendégek általában külön napokon érkezhetnek: a keleti kultúrákban a kedd a hagyományos “női nap”, ugyanis a hétvégét követően ekkor érkezik el az idő, hogy a háziasszonyok az otthonuk után önmagukat is rendbe rakják.
Beszélgetésünkhöz csatlakozik egy másik fürdőző is, aki szintén csalódott a változtatások miatt. Ő főként azt nehezményezi, hogy a fürdőzés egyre elérhetetlenebbé válik a helyi lakosok számára, hiszen az árak és az egyéb intézkedések, például a koedukált fürdőzés bevezetése a turistákat vonzzák. “Svájcból érkeztem, ott élek. A Rudas árszínvonala hasonló a svájci fürdőkéhez, de nem hinném, hogy az itteni átlagkereset megengedné a rendszeres fürdőzést.” Elmondja azt is, hogy gyerekkorában, a ’70-es években rendszeresen látogatta Budapest fürdőit: ekkoriban egy háromgyerekes családnak még nem okozott gondot a belépőjegyek kifizetése.
A fürdő vezetése az idősávok megváltoztatását a Gellért fürdő bezárásával indokolja: a terv szerint így a többi budapesti fürdő – köztük a Rudas – venné át a Gellért vendégeit. Beszélgetőtársam szerint azonban erre a Rudas teljességgel alkalmatlan.
Ez egy kicsi fürdő, itt sehogy sem fér el annyi ember. Nem is arra van kitalálva
– mondja. “Rettenetes lesz, ha azt a sok embert mind rászabadítják a Rudasra. Én továbbra is ilyen korán jövök majd, hátha akkor még nem lesznek sokan.”
A nőket érinti a legnehezebben
A gyógyvizes fürdőket sokan egészségügyi okokból, különböző testi panaszaik enyhítésére használják. Ebben az esetben elengedhetetlen a rendszeresség, hiszen a vízben található ásványi anyagok csak gyakori használat esetén fejtik ki jótékony hatásukat. Emellett “fontos a gyógyulásban a háborítatlan közeg”, magyarázza Fülöp Judit, a tiltakozás érdekében összeállt női szervezőbizottság egyik tagja. Judit már 20 éve jár a fürdőbe édesanyjával – minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy számára ez a hét fénypontja. “Ezt adja nekünk a női közeg, és bizonyára a férfiak is hasonlóan érzik magukat egymás között. Itt egy támogató közeg, egy család alakult ki.”
Az idősávok változásáról a tiltakozó nők mindössze egy héttel a bevezetés előtt értesültek. “A fürdőben mondták nekünk, hogy hallottuk-e, hogy ez lesz. Semmiféle egyeztetés nem történt a fizető törzsközönséggel.” Ott, helyben verbuválódott a tiltakozó csoport is: a nők egymás közt beszélgetve döntötték el, ki milyen részt tud vállalni a szervezőbizottságban.
Aznap a fürdőbe érkezve már egy felbolydult méhkas fogadott
– mondja Ungi Mariann, a tiltakozást vezető bizottság egyik tagja. “Mindenki arról beszélt, hogyan tudnánk ezt megakadályozni. Abból is látszik, hogy ez egy fontos ügy, hogy organikusan kapcsolódtak be a támogatók.”
Judit és Mariann kiemelik, hogy a nőkkel szemben “különösen cinikus dolog” a 6 órától 10:45 óráig tartó idősáv bevezetése, mivel a legtöbb családos, illetve gondozási feladatokat végző nő reggelente végzi el a rá háruló munkát a háztartáson belül.
“A férfiak sem örülnek”, hangsúlyozza Judit. Ugyan a nők kezdtek előbb szerveződni, a tiltakozók Facebook-csoportjában időközben egy-egy férfi vendég is aktívabbá vált – a fővárossal való egyeztetési folyamatban már ők is képviseltetik magukat.
Adorján Anikó Éva számára szintén hatalmas csapást jelent a szeparált idősáv lecsökkentése, hiszen aktív pedagógusként csak a délutáni-esti órákban tud eljönni a fürdőbe. “66 éves vagyok, a gőzt kiereszteni, lazítani, az ízületeimet karbantartani, fiatalodni, valamint a kialakult jó társaság miatt járok ide”, magyarázza.
A hetem legjobb három órája az itt töltött idő.
Számára a fürdőzést ellehetetleníti az idősávok megváltozása. “A dolgozó nőket kirekesztették ebből a szolgáltatásból”, mondja.
Nem mindig a Rudasba járt, más fürdőkben is megfordult szeparált napokon, ezek a lehetőségek azonban mára megszűntek. “A Gellértben 2010 körül koedukálttá vált a gyógyfürdő, utána jöttem át a Rudasba. A szeparált fürdőzés jelen volt évtizedekig a budapesti gyógyfürdőkben. Ezt a fürdőkultúrát szépen szisztematikusan építették le az elmúlt harminc évben.”
Johanna számára is fontos, hogy női közösségben fürdőzhessen. “Itt a testem ‘csak úgy’ lehet, mint gyerekkoromban. Gyerekként, mielőtt az ember szociális helyzetekbe kerül, nem látja a testét külső szemmel. Egy női körben ezt lehet újra megtapasztalni.Ha férfiakkal vagyok egy térben, nem szeretném, hogy a testemet nézzék, mégis nézik. Engem az is frusztrál, ha más nők ezt érzik. Egy sima, koedukált fürdőben a nőismerőseim sokszor amiatt idegeskednek hogy mit fognak gondolni mások, főként a férfiak.”
Ha csak nők vannak, a test önmaga lehet, szabadon.
Csak a turistáknak legyen jó?
A tiltakozók azt is nehezményezik, hogya budapesti fürdőkben az utóbbi évtizedekben egyre több olyan döntést hoztak, melyek látszólag a fővárosba látogató külföldi turistáknak kedveznek. “Ez évek óta tartó tendencia, hogy a tradicionális magyar fürdőkultúrát leamortizálják”, mondja Judit.
“A Széchenyi fürdőt régen az öregurakkal reklámozták, akik a vízben ülve sakkoztak – ma ez a közösség már nincs meg. Egyre inkább szorulnak ki a helyi vendégek a szolgáltatásokból, hiszen a fürdők a turistákat targetálják.” A Széchenyibe ma nagyrészt turisták járnak, akik nem ismerik a fürdőkultúra szabályait, panaszolja Judit. “Hangoskodnak, söröznek, csapkodják az ajtókat, buliznak.”
“Strandfürdővé próbálják alakítani a magyar gyógyfürdőket – így lehet a profitot maximalizálni”, mondja.
Most már csak a szép épület és a jó víz maradt, a gyógyfürdőkultúra szépen lassan megszűnik.
“A Gellért vendégeinek is a 90-95 százaléka külföldi volt”, magyarázza. “A szeparált idősávok csökkentését a Gellért bezárásával indokolják, de oda szinte csak turisták járnak.” Judit azonban hangsúlyozza, hogy nem a fürdőetikettet ismerő külföldiekkel van a baj. “A Magyarországon élő külföldiek nagyon jól beilleszkedtek”, mondja. “A nők elég jók szociálisan, barátkoznak, összefognak, nem is kell érteni hozzá egymás nyelvét.”
A tiltakozásban több, külföldi származású törzsvendég is tevékeny részt vállalt. “A Rudas női napján kialakult egy egyedülálló, sokszínű nemzetközi közösség”, szólalt fel a tiltakozást vezető bizottság egyik tagja, Jagielska Marzena a Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság előtt. “Magyar, vietnámi, kínai, ukrán, török, roma, lengyel, orosz-ajkú és más női csoportok együtt viszik tovább az élő hagyományt, melynek alapja a fürdőruha nélküli, kötényes fürdőzés.
A magyar emberek nem nagyon ismerik ezt a sajátságos fürdőkultúrát, ami egykor volt, de ma már kiveszőben van, pedig ennek nagyon nagy értéke van, unikális egész Európában
– magyarázza Judit. “Ezt el lehetne mesélni, lehetne marketálni, megértetni a turistákkal, hogy ez nem egy bulifürdő. Az lenne a lényeg, hogy nem mi alkalmazkodunk a turistákhoz, hanem meséljük el a turistáknak, hogy mi ez, miért jó, és hogyan kell helyesen csinálni úgy, hogy tiszteletben tartják a helyi szokásokat.”
“A magyar és a budapesti fürdőkultúra védelmezése az, ami igazán számít, hogy ez a kultúra ne silányuljon el”, hangsúlyozza Mariann is.
“A fürdő teljesen koedukálttá tétele lenne a leggazdaságosabb”
Az ügyben kerestük a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t is. A Rudast kezelő társaság kérdésünkre megerősítette, hogy valóban a Gellért fürdő bezárása áll az idősávok megváltoztatása mögött. “Társaságunk a Gellért fürdő bezárásával éves szinten mintegy 4 milliárd forint bevételtől és ebből adódóan mintegy 2 milliárd forint eredménytől esik el“, írták. “A Gellért fürdő közönsége egy részének Rudas fürdőbe történő átirányítása kézenfekvő, ez ugyanakkor értelemszerűen együtt jár a Rudas fürdő használati lehetőségeinek szélesebb közönség előtti bővítésével. A kötényes fürdőzés lehetőségét hétköznapokon reggel 6 és 11 óra közötti időszakban megtartottuk, továbbra is biztosítva a 2006 óta kialakult rend szerint a férfi és a női napokat. Így ez mindenki számára elérhető, illetve a délutáni fürdőzés is elérhető nem kötényes formában.”
“Éves szinten mintegy 4 milliárd forint értékű kedvezményt biztosítunk a hazai – elsősorban a budapesti – lakosság részére különböző bérlet és egyéb kedvezményes jegykonstrukciók útján”, teszik hozzá. “Egy példát említve a számos lehetőség közül: 100 alkalmas – több fürdőbe is érvényes – Gold bérlettel a Rudas fürdőben egy látogatás (azaz napi belépő) 3000 ezer forintra jön ki alkalmanként.”
A Budapest Spas bérletek valóban jelentős kedvezményeket biztosítanak a tulajdonosoknak: a Gold bérletekkel a történelmi fürdők is látogathatók. A Gold bérletek közül a legolcsóbb, 100 alkalmas, szekrényes verzió 282 ezer forintba kerül – ez a törzsvásárlói bérletazonban csak akkor elérhető, ha tulajdonosakorábban már megváltotta a 323 ezer forintos, teljes árú bérletet. E kedvezményekkel a fürdő használata jelentősen olcsóbbá válik, ugyanakkor a törzsközönség egy része számára jelentős terhet okozhat a bérlet egy összegben való kifizetése. Emellett,
ha valaki kizárólag női napokon kíván fürdőzni, a bérletek megváltása már nem éri meg,
hiszen ezek csupán egy éven keresztül érvényesek: ennyi idő alatt nincs alkalom százszor belépni a fürdőbe csak női napokon.
A BGYH Zrt. azonban azt is kiemeli: a férfi idősávok csökkentése a nők számára is pozitív hatással lehet, hiszen így több alkalmuk lesz belépni a fürdőbe – igaz, koedukált napokon. “Fontosnak tartjuk megemlíteni azt is, hogy mint minden döntés esetében az éremnek két oldala van: a Rudas fürdő magyar vendégei közül sokan üdvözölték a változást, mert a fürdőt kedvelik, a kizárólag egynemű napokat azonban kevésbé; illetve több, mint 22 ezer vendégünk rendelkezik Zsigmondy Klubkártyával, közülük sokan már korábban jelezték, hogy így nem tudták kihasználni a kedvezményt, mert például éppen a nők csak korlátozott napokon tudtak a fürdőbe jönni“, szögezik le.
A fürdő vezetősége válaszában kiemelte, hogy bár a gazdasági szempontok is fontosak, igyekeznek a fürdőkultúra hagyományait is tiszteletben tartani. “Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy
ha csak és kizárólag gazdasági szempontokat mérlegelnénk, úgy a fürdő teljes koedukálttá tétele lenne a leggazdaságosabb megoldás a jövőbeli üzemeltetésre,
ugyanakkor társaságunk a felelős gazdálkodás kereteinek megtartása mellett felelősséget érez a Rudas fürdő évszázados hagyományainak és a fürdő lojális, megértő törzsközönségének megtartásáért is”, írják. “A fürdők építészeti értékei mellett legalább ilyen fontos fürdőkultúránk és a hagyományaink megőrzése is, társaságunk éppen ezért tartja meg a mai napig a Rudas fürdőben az ún. kötényes fürdőzés lehetőségét. Ugyanakkor lépést is kell tudjunk tartani az új fürdőzési és wellness trendekkel, meg kell felelnünk a vendégek új igényeinek is, nem beszélve a hatékony és eredményes működésről.”
Van remény a női nap megmentésére
A női fürdőzés idősávjának lecsökkentése ellen tiltakozók szervezői október 13-án felszóltaltak a Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság előtt. Az ezt követő szavazás során a bizottság minden tagja amellett szavazott, hogy állítsák vissza a szeparált fürdőzést a Rudasban heti három teljes napra. Bár a bizottság döntése nem bír kényszerítő jelleggel, erős ajánlásnak tekinthető: a végső döntést a Fővárosi Közgyűlés hozhatja meg, nagyjából két hét múlva.
Ungi Mariann elmondta, hogy “ez az első győzelem” a női idősáv visszaállítása felé vezető úton. “Most már egy csoporttá lettünk, későbbi terveink is vannak”, árulja el. “Úgy érezzük, most együtt kell lennünk, mert különben kivezetik a nőnapot, és akkor mindennek vége.”
Nagyon bízunk benne, hogy továbbmegy az ügyünk a Városházán is.
“Addig indítunk egy petíciót, és valamilyen hivatalos formában szerveződünk”, mondja.
Borítókép forrása: MTI/Faludi Imre
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nincs tovább, megszünteti a levélkihordást a posta: mutatjuk, hol...
Rengeteg hó hullik a legszebb téli városban, amely itt van a...
Decemberben is 22 fok, nyugalom: Európa idilli szigete, ahol nincs...
A gyalogosok európai paradicsoma lett a világ legélhetőbb városa
Elképesztő, ami a Maldív-szigeteken történik - ennek a hírnek...
