Ez Magyarország egyik legszebb vidéke ősszel: mesés tájak és rejtett kincsek – két helyi szakértő kalauzol
Szőlővel borított vulkáni lankák, történelmi pincék, kastélyok és zsinagógák, bányatavak, várak és erdei túraútvonalak váltják egymást Tokaj-Hegyalján.
Erdős Orsolya, a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület irodavezetője szerint jelenleg a két-három napos itt tartózkodás a legjellemzőbb, pedig ha valaki nem csak Tokaj városát szeretné megnézni, három-négy, akár öt napot is könnyen megtölthet programmal.
Szegedi Márta, a Tokaji Séta tulajdonosa még ennél is több időt hagyna a vidékre.
Egy hosszú hétvége igazából csak arra elég, hogy kiderüljön: miért érdemes ide visszajönni.
A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj 2002-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A tájat a Zempléni-hegység vulkáni eredete is meghatározza. Tokaj fölött a Nagy-Kopasz magasodik, a borvidék hagyományos határpontjai között pedig az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyet is számon tartják.
Szegedi Márta szerint sokan Tokaj-Hegyalját kizárólag borvidékként értelmezik, pedig ennél jóval többet kínál. „A Tokaj-hegyaljai Borvidék 27 településből áll. Ha csak a felszínt kapargatjuk és csak a „kötelező” elemeket nézzük meg (főterek, sétálóutcák, templomok, zsinagógák, kastélyok, kúriák, múzeumok és egyéb kulturális intézmények), „lazításképp” esetleg egy kisvonatos gyorsított városnézés, hajókirándulás, gyalogos- vagy biciklitúra, vagy kalandparki libegőzés-bobozás, felnőtteknek borkóstolás, akkor is minimum egy hetet mondanék. És még nem beszéltünk fesztiválprogramokról, a speciális érdeklődési körben való elmélyült tevékenységről, vagy a gasztronómiai kínálat felfedezéséről” – fogalmazott lapunknak.
Budapest felől érkezve Szerencsen, Tokaj-Hegyalja kapujában érdemes kezdeni a kirándulást, majd Tarcalon át Tokaj felé továbbhaladni.
Innen Bodrogkeresztúr, Mád és Tállya következhet, utóbbi után pedig Abaújszántó irányából, az Aranyosi-völgyön át juthatunk el Erdőbényére. A borvidék északkeleti része felé továbbhaladva Tolcsva, Hercegkút, Sárospatak és végül Sátoraljaújhely látnivalóit is felfedezhetjük.
Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja
Budapest felől autóval érkezve Szerencs jó első megálló lehet. Erdős Orsolya szerint éppen ez az egyik olyan település, ami turisztikai szempontból kevésbé ismert.
„Szerencs Tokaj-Hegyalja kapuja. A város legismertebb látnivalója a Rákóczi-vár, de Szerencs neve a csokoládégyártással is régóta összefonódik. Többet kellene róla beszélnünk” – mondta.
A város központjában álló Rákóczi-várban működik a Zempléni Múzeum, amelynek egyik legjelentősebb gyűjteménye a több százezer darabos képeslap-gyűjtemény. A múzeum teljes árú belépője 2200 forint, a kedvezményes jegy 1300 forint, a családi belépő pedig 4400 forint. A település ipartörténetéhez természetesen a cukor- és csokoládégyártás is szorosan hozzátartozik. A Szerencsi Turisztikai Központban régi játékokat, csokoládészobrokat és csokoládétörténeti emlékeket is bemutatnak. Az állandó kiállításokra 1000 forintos a teljes árú és 500 forintos a kedvezményes belépő. Szerencsen interaktív csokoládéműhely is várja az érdeklődőket.
Monok legismertebb látnivalója a Kossuth Emlékház, amely Kossuth Lajos szülőházában működik. A kiállításon a politikus életével, a szabadságharc történetével és a Kossuth-kultusz emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A teljes árú belépő 2500 forint, a diákjegy 1500, a két felnőtt és két gyermek számára váltható családi jegy pedig 6500 forint. Monok másik különleges látnivalója az Andrássy-kastély. A 18. századi épületre ugyan ráférne egy alapos felújítás, de éppen ez adja különleges hangulatát.
Szerencs és Tarcal között, Mezőzombor közelében található a Disznókő Szőlőbirtok is, a Tokaji borvidék egyik legismertebb pincészete. A birtok a történelmi Sárga Borházról is könnyen felismerhető, és előzetes egyeztetéssel pincetúrákra, borkóstolókra is fogad látogatókat.
Tarcal: Áldó Krisztus-szobor, bányató és mesés panoráma
Szerencsről Mezőzombor felől Tarcalra érkezve először a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és a Terézia-kápolna esik útba. A Tarcal fölé magasodó kápolna 1750 óta áll a szőlőhegyen, és a környékre nyíló panorámája miatt Tokaj-Hegyalja egyik legszebb, legjellegzetesebb látnivalója.
A borok iránt érdeklődőknek a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokot is érdemes felkeresniük. A vezetett pincetúra ára 2000 forint fejenként. Kisebb társaságok meglévő borkóstolókhoz csatlakozva vehetnek részt a pincelátogatáson, előzetes egyeztetéssel. A pincészet öttételes borkóstolója 7500 forintba kerül.
Tarcal Tokaj felé eső részén található a település legismertebb látványossága, az Áldó Krisztus-szobor, amely a Nagy-Kopasz oldalában áll. A gránitszobor 8,5 méter magas és közel 50 tonnás. Két kiépített útvonal vezet hozzá: az egyik 561, a másik 377 méter hosszú, és egy 130 fokból álló lépcsősor is része a megközelítésnek. A sétány közelében található a tarcali bányató is.
Tokaj: történelmi belváros, múzeumok és hajókirándulás
Tokaj egyik nagy előnye, hogy a történelmi belváros gyalog is jól bejárható. A központból könnyen elérhetjük a Bodrog-partot, a Tokaji Múzeumot és a Világörökségi Bormúzeumot is.
A két múzeum külön-külön is látogatható, a teljes árú belépő mindkét helyen 2000 forint, a kedvezményes jegy 1000 forint. Aki mindkét intézményt szeretné felkeresni, 3400 forintért kombinált belépőt válthat, ennek kedvezményes változata 1700 forintba kerül. A családi jegy egy múzeumba 5000, a két múzeumba együtt 8500 forint. A tárlatvezetés külön díj ellenében vehető igénybe.
Ha valaki hajlandó egy kicsit letérni a megszokott útvonalakról, a környező településeken sorra találhat kisebb múzeumokat, kastélyokat, tájházakat és olyan helytörténeti gyűjteményeket, amiket csak kevesebben ismernek.
Szegedi Márta elárulta: Tokajban is rengeteg történetet rejtenek azok az épületek, amelyek mellett a legtöbb turista egyszerűen elsétál.
Ilyenek például a görög borkereskedők egykori házai, amelyek a város történelmi arculatának fontos részei. A település múltjának különlegessége az itt élő vallási közösségek sokszínűsége is. Hetven évvel ezelőtt még hat felekezet temploma vagy imahelye állt egymástól mindössze néhány száz méteren belül. Akit ezek a történetek érdekelnek, tematikus városnéző sétákon is megismerheti őket.
A Bodrogon sétahajózás mellett kajakos, kenus és más vízi programok is elérhetők, a nyári hónapokban pedig kifejezetten erős az érdeklődés irántuk. Erdős Orsolya szerint az elmúlt évek egyik leglátványosabb turisztikai változása, hogy a hagyományosan erős borturizmus mellé felzárkózott az aktív turizmus is. Egyre többen keresnek kerékpáros, gyalogos és vízi lehetőségeket, és a kulturális programok iránti érdeklődés is erős.
Legalább egy pincébe érdemes lemenni
Nem kell az egész utazást a borkóstolók köré szervezni, de legalább egy pince meglátogatása sokat hozzátesz Tokaj-Hegyalja megértéséhez. A térség jellegzetes pincéi vulkáni kőzetbe vájtak, és vannak olyan történelmi pincerendszerek, amelyek hosszú járatokból állnak, sőt, többszinteseket is találhatunk.
A borvidék meghatározó szőlőfajtái közé tartozik a furmint és a hárslevelű, de sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő és kabar is engedélyezett fajta.
Tokaj legismertebb borászatai közé tartozik a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok, amelynek borait a belvárosi Rákóczi Pincében is megkóstolhatjuk. A birtok szőlőültetvényein előzetes egyeztetéssel vezetett túrákat is szerveznek. A rövidebb, néhány tételes kóstolóktól a hosszabb, pincetúrával és aszúval kiegészített programokig széles a kínálat. Szegedi Márta szerint a kisebb helyszíneknél az előzetes bejelentkezés különösen fontos. Sok helyen ugyanis nem folyamatos nyitvatartással működik a látogatás, viszont aki előre egyeztet, gyakran személyesebb vezetést is kap.
Bodrogkeresztúr nem csak a gólyákról szól
Tokajból a Bodrog mentén továbbindulva Bodrogkeresztúr lehet a következő megálló. A településhez szorosan kapcsolódik Fülöp, a híressé vált gólya története, de ennél sokkal több mindent találunk itt. A Keresztúri Kincsestár interaktív kiállítása a település történetét, régészeti emlékeit és természeti értékeit mutatja be.
Ugyanitt működik az Acetánia Ecetmúzeum, amely a hazai bor- és gyümölcsecet-készítés hagyományát dolgozza fel. A múzeum látogatása ingyenes, az ötféle ecetet bemutató kóstoló ára 1990 forint, a kilenctételes programért pedig 2490 forintot kell fizetni. A kóstolókhoz előzetes időpontfoglalás szükséges.
Bodrogkeresztúron található Reb Steiner Saje csodarabbi sírja és egy középkori eredetű római katolikus templom is.
A településen érdemes felkeresni a Chateau Dereszla Pincészetet is, amelynek történelmi pincerendszere több mint egy kilométer hosszú. A borászat pincetúrákat és kóstolókat is kínál, de a kisebb családi pincészetek iránt érdeklődőknek a Bott Pince is jó választás lehet.
Mád: zsinagóga, pincék és történelmi utcák
A borászatok mellett Mád egyik legfontosabb műemléke az 1795-ben épült zsinagóga. A barokk épületet borkereskedő családok finanszírozták, és a magyarországi zsinagógaépítészet egyik különleges emléke. A zsinagóga, a zsidó temető és a környező történelmi emlékek azért is fontosak, mert megmutatják, milyen szorosan összefonódott a borvidék kereskedelmi története a különböző vallási és etnikai közösségekkel.
Mádon működik a világszerte ismert Szepsy Pince, valamint a Holdvölgy Pincészet is. Utóbbi a több évszázados, mintegy két kilométer hosszú pincerendszerét vezetett borkóstolókon mutatja be, így a látogatók nem csak a borokkal, hanem a föld alatti járatok történetével is megismerkedhetnek.
Tállyán érdemes időt hagyni a részletekre
A Maillot-kastélyban 2023 óta a Tállya 4D – Tállya térben és időben című állandó kiállítás működik, amely a település múltját többféle nézőpontból mutatja be. A teljes árú belépő 1000 forint, a gyermek- és diákjegy 500 forint.
Szegedi Márta a kastély mellett az Alkotóház úrihímzés-kiállítását is ajánlja, amelynek belépője 500 forint. A környéken Rátka és Golop is megérhet egy-egy kisebb kitérőt: előbbin a Német Nemzetiségi Tájház, utóbbin a Címertár várja az érdeklődőket.
Erdőbénye is megér egy külön kitérőt
Tállyáról Abaújszántó felé indulva az Aranyosi-völgyön keresztül juthatunk el Erdőbényére. A Zempléni-hegység erdői között vezető út önmagában is látványos, így érdemes időt hagyni a táj felfedezésére. Erdőbénye akár külön félnapos megálló is lehet, különösen azoknak, akiket a helyi mesterségek és a borvidék hagyományai érdekelnek.
Erdőbénye évszázadok óta híres a kádármesterségről, vagyis a boroshordók készítéséről. A szőlőtermesztés és a borkészítés fejlődésével a hordók iránti kereslet is megnőtt, a helyi mesterek tudása pedig generációról generációra öröklődött. A mesterséggel kádárbemutatókon is megismerkedhetünk, ahol azt is megtudhatjuk, hogyan készülnek a bor érleléséhez használt fahordók.
A település egyik legismertebb borászata a Béres Szőlőbirtok és Pincészet, ahol előzetes foglalással pincelátogatásra és borkóstolóra is lehetőség van. Az öttételes Classic borkóstoló pincelátogatással 7990 forintba, a héttételes Premium csomag 10 990 forintba kerül fejenként. A meghirdetett kóstolókhoz legalább tízfős létszám szükséges.
Aki a borok mellett aktív kikapcsolódásra is vágyik, annak különösen jó választás lehet a Béres Szőlőbirtok Lőcse-dűlőjében kialakított, „A szőlőművelő ember és a természet” nevű tanösvény. A másfél kilométer hosszú útvonal a szőlőtermesztés történetét, a vulkáni kőzeteket, valamint a környék növény- és állatvilágát mutatja be. A séta körülbelül másfél-két órát vesz igénybe, a meredekebb részek miatt túracipő ajánlott.
Tolcsva: kastélyok és különleges kiállítások
Tolcsva kastélyairól is ismert település. A Szirmay-Waldbott-kastély barokk eredetű, klasszicista épület, amely ma látogatóközpontként működik, és a Szirmay, illetve Waldbott család történetét, valamint az egykori főúri élet mindennapjait mutatja be. A teljes árú belépő 2000 forint, a diák- és nyugdíjasjegy 1500 forint, a két felnőtt és két gyermek számára váltható családi jegy pedig 4500 forint.
Itt található a 17. századi eredetű Rákóczi-kastély és az egykori Dessewffy-kastélyban működő Helia-D Herba-kastély is, ahol a kastélytörténet mellett a magyar szépségápolás múltját is bemutatják.
A kastély- és kozmetikatörténeti kiállítás teljes árú jegye 2000 forint, a kedvezményes belépő 1500 forint. Az érdeklődők előzetes bejelentkezéssel saját kozmetikumot is készíthetnek. Az egyórás expressz krémkészítő foglalkozás ára 7000 forint egy 50 milliliteres krémmel. A programon legalább két fő vehet részt, egyetlen jelentkező esetén pedig két krémet kell megrendelni.
Tolcsva egyházi emlékei közül a 14. századi eredetű római katolikus templom érdemel külön figyelmet, ahol 1806-ban rövid ideig a magyar Szent Koronát is őrizték. A településen görögkatolikus és református templom is áll, emellett tájház, helytörténeti kiállítás és a Borászati Kultúra Háza is várja a látogatókat. Tolcsva a borkedvelők számára is fontos állomás. Itt található a Tokaj Oremus Szőlőbirtok és Pincészet, amely a borvidék egyik legismertebb, nemzetközileg is jegyzett borászata.
Hercegkút: pincesorok és sváb hagyományok
A sváb gyökerekkel rendelkező település elsősorban különleges pincesorairól ismert: a Gombos-hegyen és a Kőporoson a domboldalba vájt pincék bejáratai szabályos sorokban követik egymást, mintha apró házak bújnának meg a szőlőhegy lábánál.
A két történelmi pincesor az UNESCO világörökségi helyszín része, de a faluban és a környékén a Kálváriát és a sváb hagyományokat bemutató helyeket is érdemes felkeresni. A település sváb hagyományai a gasztronómiában is megjelennek. A helyi ételek közül a tunki (szaftos pörköltféle) az egyik legismertebb.
Sárospatakra legalább fél napot hagyjunk
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában több állandó kiállítás közül választhatnak az érdeklődők. A Vörös-torony a 16-17. századi főúri életet idézi meg, és csak tárlatvezetéssel látogatható. A Rákócziak dicső kora című kiállítás a fejedelmi család történetét, udvartartását és mindennapjait mutatja be, míg az I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye című tárlaton a korabeli fegyverkészítésbe pillanthatunk be.
Az állandó kiállítások között szerepel a Hegyaljai szőlészet és borászat, az Olaszbástya-kazamata és a fegyverkiállítás is.
A kastélyjegy 2500 forint, a Vörös-tornyot és a Rákócziak dicső kora kiállítást tartalmazó dupla jegy szintén 2500 forint, a Vörös-tornyot, a Rákócziak dicső korát és az ágyúöntő műhelyt magában foglaló tripla jegy 3500 forint, a valamennyi állandó és időszaki kiállításra szóló napijegy pedig 6000 forint.
Külön belépő is váltható: a Vörös-torony 1600, a Rákócziak dicső kora 1300, az ágyúöntő műhely pedig 1000 forintért látogatható. A múzeum hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva.
Szegedi Márta itt is ajánl egyelőre még kevésbé ismert látnivalót. A 2024-ben megnyílt Rákóczi Látványtár néprajzi kiállításában egy sárospataki mézeskalácsos mester több évtizedes műhelyének emlékei is helyet kaptak. A Látványtár külön belépője 1500 forint, és kísérővel látogatható. A városban a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára, a Szent Erzsébet Ház és több egyházi emlék is tovább bővítheti a programot. Szegedi Márta a Bodrog túlpartján található Romzsa Tódor-kápolnát is ajánlja.
Megyer-hegyi Tengerszem
Sárospatak mellett található a térség egyik legismertebb kirándulóhelye, a Megyer-hegyi Tengerszem. A tó nem természetes eredetű: egy egykori malomkőbánya helyén alakult ki, amelyet később csapadékvíz töltött fel.
Autóval a Ciróka Pihenőparkig lehet eljutni. Innen körülbelül 900 méter hosszú, enyhén emelkedő erdei út vezet a tóhoz. Ha a tengerszem mellett a kilátót és a környék ösvényeit is bejárnánk, inkább két-három órával érdemes számolni. A területen via ferrata pálya is működik.
Sátoraljaújhely: kalandpark, múzeumok és történelmi emlékek
Sárospatak után Sátoraljaújhely lehet a borvidéki kirándulás utolsó nagyobb állomása. A városban a történelmi és kulturális látnivalók mellett az aktív kikapcsolódásra is bőven akad lehetőség. A Zemplén Kalandpark bobpályával, libegőkkel, mászófallal és kalandpályákkal kínál programot. A 2275 méteres bobpálya Magyarország leghosszabb csövön rögzített bobpályája, a Magas-hegyi ülőszékes libegő pedig 1332 méteres.
A nappali bob teljes árú jegye 3500 forint, a Magas-hegyi libegő teljes retúrjegye 4000 forint.
A város kulturális látnivalói közül kiemelkedik a Börtönmúzeum, amely a magyar büntetés-végrehajtás történetét és a börtönélet változásait mutatja be. A teljes árú belépő 800 forint, a kedvezményes jegy 400 forint. Érdemes felkeresni a Magyar Kálvária stációit is, amelyek a történelmi Magyarország elveszített városainak állítanak emléket.
Ne ijedj meg, ha valami be van zárva
„Azt mindenképpen javasolnám az ideérkezőknek, hogy keressék fel a Tourinform irodát. Nemcsak azért, mert sok hasznos kiadványunk, térképünk és információs anyagunk van, hanem azért is, mert az aktuális nyitvatartásokról és lehetőségekről is tudunk információt adni. A nyári időszakon kívül a szolgáltatók nyitvatartása változó lehet. Többször előfordult már, hogy valaki csalódottan jött be hozzánk, mert nem talált nyitva egy pincét vagy éttermet, és azt gondolta, hogy nincs hová mennie.
Mindig van nyitott pince, amit felkereshet, csak nem találta meg őket. Ugyanez igaz az éttermekre is: attól, hogy az egyik hely éppen zárva van, még több másik lehetőség elérhető.
Ilyenkor nagyon szívesen segítünk abban, hogy merre érdemes tovább indulni, mit lehet megnézni. Tokaj-Hegyalján mindig lehet mit csinálni, csak meg kell találni az aktuálisan elérhető lehetőségeket” – mondta.
Szegedi Márta szerint a kevésbé ismert látnivalóknál különösen fontos az előzetes tervezés. A kisebb gyűjtemények sokszor nem állandó nyitvatartással működnek, de aki előre egyeztet, gyakran olyan helyi idegenvezetővel találkozhat, aki nemcsak a kiállítást, hanem a település történetét is alaposan ismeri.
Gyalog is napokra elegendő útvonal akad
Tokaj-Hegyalja akkor is működik, ha valaki egyetlen pincébe sem szeretne bemenni. Az Aktív Kalandor térségi útvonalai között több 18,5 kilométer körüli, közepes nehézségű túra található, amelyekre nagyjából négy és fél órát érdemes számolni.
A kisebb falvak környékén is számos dűlőút és panorámaút található, így nem feltétlenül egész napos teljesítménytúrában kell gondolkodni.
A könnyebb sétát keresőknek a tokaji Kopasz-hegy jelzett útvonalai, a Hétszőlő szőlőtanösvénye vagy az erdőbényei Béres Szőlőbirtok tanösvénye is jó választás lehet. A Szeles-tetőről Tokajra nyílik kilátás, a Hétszőlő tanösvényéről pedig a Taktaköz és az Alföld felé is elláthatunk. A Kopasz-hegy televíziós tornya jelenleg nem látogatható.
Kerékpárral még könnyebb összekötni a településeket
A kerékpáros turizmus Erdős Orsolya szerint az egyik legerősebben fejlődő terület. Tokaj és Sárospatak között az EuroVelo 11 útvonala a Bodrog mentén, a borvidéken halad, részben kis forgalmú közúton és kerékpárúton.
Aki rövidebb kört szeretne, több kisebb hegyaljai útvonalból választhat, a Bodrogzug körüli nagyobb túrák pedig már egész napos programként is működhetnek. Elektromos kerékpár több településen is bérelhető.
Hogyan juthatunk el Tokaj-Hegyaljára Budapestről?
Budapest és Tokaj között közúton nagyjából 230 kilométer a távolság, autóval normál forgalomban körülbelül 2 óra 30-40 perces úttal lehet számolni. A legkézenfekvőbb útvonal az M3-as, majd az M30-as autópályán vezet Miskolc térségéig, innen a 37-es főúton kell Szerencs felé továbbhaladni, majd a tarcali-tokaji leágazásnál Tokaj felé fordulni. Az autópályás szakaszok miatt e-matricára is szükség van.
Vonattal is egyszerűen elérhető Tokaj. A Keleti pályaudvarról közvetlen Tokaj InterCityk közlekednek Miskolcon és Szerencsen keresztül, napközben jellemzően kétóránként. Az út nagyjából 2 óra 45 perc: például a 11:25-kor induló Tokaj IC 14:09 körül ér Tokajba. A járatok Szerencset is érintik, így onnan a borvidék más települései felé is tovább lehet utazni.
A kisebb települések elérése már több szervezést igényel.
Szerencs és Tokaj vasúton kifejezetten jól megközelíthető, Tarcalra pedig vonattal vagy a szezonálisan közlekedő Tokajbusszal is tovább lehet menni. A borvidék kisebb falvaiban azonban ritkábbak a közvetlen kapcsolatok. Ezeken a településeken autó nélkül a taxi vagy az előre megszervezett transzfer a praktikusabb megoldás.
Szegedi Márta, a Tokaji Séta idegenvezetője szintén a települések közötti közösségi közlekedést tartja a térség egyik gyenge pontjának. Tokajon belül busszal, taxival, illetve egyes szálláshelyek transzferével is lehet közlekedni, de aki több hegyaljai falut szeretne összekötni egyetlen nap alatt, annak érdemes előre megterveznie az útvonalat.
Ebben segít a Tokajbusz, amely 2026-ban március 29. és október 24. között közlekedik a turisztikai szezonban. A 3895-ös járatok Szerencs, Rátka, Tállya, Mád, Bodrogkeresztúr, Tarcal és Tokaj között teremtenek kapcsolatot, de az útépítési munkálatok miatt módosított menetrend szerint járnak. Péntek este, valamint szombaton és vasárnap késő délelőttől késő estig kétóránként indulnak buszok, és a menetrendet úgy alakították ki, hogy Tokajban és Szerencsen csatlakozzanak a Budapest, Miskolc és Nyíregyháza felől érkező, illetve arra továbbinduló InterCity- és személyvonatokhoz. Ez különösen akkor nagy segítség, ha valaki Mádot, Tállyát vagy Bodrogkeresztúrt is felkeresné, illetve borkóstolást tervez, ezért nem szeretne vezetni.
Ha viszont Sárospatak, Hercegkút, Tolcsva, Erdőbénye vagy több kisebb hegyaljai település is bekerül a programba, az autó továbbra is lényegesen nagyobb szabadságot ad.
Mennyibe kerül megszállni Tokaj-Hegyalján?
A pénztárcabarát vendégházaktól a luxusszállodákig minden kategóriában találhatunk szállást. Október eleji keresésünk alapján:
- Két főre, egy éjszakára a kisebb vendégházakban és apartmanokban nagyjából 18-30 ezer forinttal érdemes számolni, többnyire ellátás nélkül.
- A panziókban jellemzően 20-40 ezer forint körül alakulnak az árak, míg a reggelit és wellness-szolgáltatásokat is kínáló, magasabb kategóriájú szállodákban általában 35-65 ezer forintba kerülhet egy éjszaka.
- Aki különlegesebb élményre vágyik, kastélyszállóban vagy ötcsillagos wellnesshotelben is megszállhat: ezekben a szobák ára két főre akár 80-150 ezer forint fölé is emelkedhet, félpanziós ellátással.
Mikor érdemes Tokaj-Hegyaljára utazni?
Az ősz kézenfekvő választás a szüret és a szőlőhegyek színei miatt, de ilyenkor a legismertebb helyeken jóval több látogatóval kell számolni. Szegedi Márta szerint a hosszú hétvégéken Tokaj, Sárospatak, Hercegkút vagy a sátoraljaújhelyi látványosságok környéke könnyen megtelik. Aki valóban nyugodtan szeretne nézelődni, annak a hétköznapokat ajánlja, a hétfő kivételével, ugyanis akkor több múzeum és kisebb szolgáltató zárva lehet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Négy egyetemista juhgyapjúval takart be egy alpesi gleccsert, és...
A nyugdíjasoknak 1000 forint lesz a belépő egy magyar fürdőben
Nincs ablak, pedig ablak melletti ülés: ezekre a helyekre ne...
Van egy európai város, ahol még azt is szabályozzák, mikor lehet...
Özönlenek a turisták a hátborzongató faluba, ahol több a...
