Már nem Budapesten van a világ legnagyobb földalatti termáltava: Albániában található az új rekorder
Dél-Albánia egyik határ menti völgyében található a világ jelenleg ismert legnagyobb földalatti termáltava. A Neuron-tó 138 méter hosszú, 42 méter széles, és több mint 8300 köbméter ásványvizet rejt egy barlangrendszerben, mélyen a felszín alatt.
A tavat cseh barlangkutatók fedezték fel, majd 2024-ben részletes mérésekkel határozták meg a méreteit lézerszkennerrel és szonárral.
Egy gőzoszlop vezette el a kutatókat a tóhoz
A Neuron-tó a dél-albániai Vromoner-völgyben, a görög határ közelében található. A terület a Sarandaporo folyó völgyében fekszik, ahol termálforrások törnek a felszínre, és kiterjedt, úgynevezett hipogén karsztrendszer alakult ki.
A barlangrendszereket 2021-ben kezdte feltárni Marek Audy cseh barlangkutató és csapata. A kutatók a hegyoldalból felszálló gőzoszlop alapján lokalizálták azt a mély aknát, amelyet később Atmosnak neveztek el.
Az akna mintegy 135 méter mély, alján pedig egy jelentős méretű termálvízzel feltöltött üreg található.
A tó az expedíciót finanszírozó cseh Neuron Alapítvány után kapta a Neuron nevet. A kutatók először feltérképezték a barlangrendszert, majd később visszatértek, hogy pontosan megmérjék a vízfelületet és a tó térfogatát.
Akkora, mint egy fél focipálya

A részletes felmérés szerint a Neuron-tó 138,3 méter hosszú és 42 méter széles, kerülete körülbelül 345 méter. A víz térfogata 8335 köbméter, a szabad vízfelszín pedig meghaladja a 3200 négyzetmétert.
A tó egy nagyobb föld alatti terem alján fekszik. Az Atmos-barlang belső tereinek felmérése alapján a barlangrendszer egyik nagy üregének térfogata mintegy 138 500 köbméter. A víztükör körülbelül 127 méterrel van a felszín alatt, míg az akna teljes mélysége mintegy 135 méter.
26 fokos, kénhidrogénben gazdag víz
Az albániai tó vize 26 Celsius-fokos szulfidos ásványvíz. A víz egy északi oldalról érkező forrásból táplálja a tavat, a forrás közelében pedig sárga elemi kénlerakódások is megfigyelhetők.
A barlang falain gipszrétegek és különböző barlangi képződmények alakultak ki. A tó vízszintjénél különösen éles, korrózióval kialakult mészkőformák láthatók. A kutatók szerint a meleg ásványvíz erősen agresszív a környező mészkővel szemben, ezért a kémiai oldás ma is alakítja a barlangot.
A rendszer kialakulásában a kénhidrogén is szerepet játszik.
A vízben oldott kénhidrogén a levegővel érintkezve oxidálódik, ami savas környezetet hoz létre. Ez elősegíti a mészkő oldódását és újabb üregek kialakulását.
Szonárral mérték fel a tó medrét
A fenti adatok megszerzéséhez a kutatóknak több mint száz métert kellett ereszkedniük az Atmos-aknában, majd a szükséges mérőeszközöket is le kellett juttatniuk a tóhoz.
A barlang belső tereinek felméréséhez egy
mobil lézerszkennert használtak, amely több millió mérési pontból álló pontfelhőt hozott létre, majd háromdimenziós modell készülhetett a föld alatti üregekről.
A tó méretének meghatározásához batimetriai méréseket végeztek. A szonárt egy úszó eszközre rögzítették, majd csónakkal húzták végig a vízen. Összesen 17 mérési szelvény alapján térképezték fel a tó medrét.
A titkos termáltavak rekordere eddig Budapesten volt
A mérések kiértékelése után a Neuron-tavat a világ legnagyobb ismert föld alatti termáltavaként határozták meg. Ezzel megelőzte a korábbi rekordert, amely Budapesten található.
A Neuron-tó felfedezéséig a magyar fővárosban található Molnár János-barlang vízzel telt járataihoz kapcsolódó termálvízi üreg állt az első helyen.
A barlangrendszer a Rózsadomb alatt húzódik, bejárata a Lukács fürdő közelében található.
A cseh kutatók szerint a Neuron nem csupán nagyobb vízfelületű, hanem a térfogata alapján is meghaladja a korábban ismert rekordert. A 8335 köbméteres víztömeg egy olyan barlangi környezetben található, amelynek kialakulását a hidrotermális folyamatok és a kőzet kémiai oldódása egyaránt befolyásolja.

