Nem lennénk most fenékküszöb Paksnál: Magyar Péter szerint ki kellene találni egy szebb elnevezést
Még nincs neve a fenékküszöbnek, de majd lehet, hogy keresünk egy megfelelő nevet, hogy ne ilyen csúnya szóval illessük
– mondta Magyar Péter vasárnap a paksi munkálatok helyszínén tartott sajtótájékoztatón. Saját javaslatot ugyanakkor nem tett. De mi is pontosan az a fenékküszöb, és szokás-e egyáltalán külön nevet adni az ilyen építményeknek?
Mi az a fenékküszöb?
A fenékküszöb lényegében a folyómederben kialakított alacsony, jellemzően kőből épülő keresztirányú műtárgy, amelynek segítségével megemelhető a felette lévő folyószakasz vízszintje. Nem hagyományos értelemben vett gát: nem az a célja, hogy elzárja és tározóvá alakítsa a folyót.
Jó hazai példa erre az 1995-ben elkészült dunakiliti fenékküszöb. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság leírása szerint a mederfenék fölé emelkedő kőküszöb felvízszintet tart, így biztosítható a szigetközi hullámtéri ágrendszerek gravitációs vízpótlása.
Hasonló alapelv érvényesül Paksnál is. Az új műtárgy a Paksi Atomerőmű hidegvíz-csatornájának közelében épül, ráadásul nem egyszerűen merőlegesen a folyóra: a tervek szerint nagyjából 45 fokos szöget zár be a parttal. A kész fenékküszöb normál vízállásnál a víz alatt lesz, a hajózás lehetőségét pedig a kialakítás során is figyelembe kell venni.
Miért van szükség most fenékküszöbre Paksnál?
A gyorsított beruházást a Duna rendkívül alacsony vízállása tette szükségessé. A Paksi Atomerőmű a folyóból nyeri a működéséhez szükséges hűtővizet, ezért az extrém kisvíz közvetlenül befolyásolja, milyen teljesítménnyel üzemeltethető az erőmű.
A kormány augusztus 12-én rendelte el a fenékküszöb azonnali megépítését Paks és Dunaszentbenedek között. A cél az volt, hogy a műtárgy akár fél méterrel megemelje a vízszintet az atomerőmű hidegvíz-csatornájánál, és ezzel csökkentse annak kockázatát, hogy az alacsony vízállás miatt tovább kelljen mérsékelni az erőmű teljesítményét.
Ehhez tekintélyes mennyiségű kőre van szükség. Összesen mintegy 145 ezer köbméter kőanyagot terveznek beépíteni. Az első körben körülbelül 35 ezer köbméterből készül el maga a vízszintemelő kőborda, további 110 ezer köbméter pedig a meder stabilizálását és a kimosódás elleni védelmet szolgálja.
Már csak 150 méter választja el a két oldalt
A munkálatok a Duna mindkét partjáról egyszerre haladnak. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a vasárnapi helyszíni tájékoztatón azt mondta, mintegy 150 méter van még hátra ahhoz, hogy a két oldalról épülő szerkezet összeérjen. A munkában vízügyi szakemberek mellett a honvédség, búvárok és műszaki katonák is részt vesznek.
A vízszint gyors emeléséhez két, egyenként 80 méteres bárkát is bevetettek. Augusztus 15-én megkezdték a hajótestek irányított süllyesztését, amelyet a következő napokban tovább folytattak: a bárkák merülését végül 150 centiméterrel növelték meg. Az addig elkészült fenékküszöbbel együtt 10-15 centiméteres visszaduzzasztást értek el. Később azonban a növekvő dunai vízhozam és a már megépített fenékküszöb biztosította a szükséges vízszintet, ezért augusztus 22-re minden vizet kiszivattyúztak a bárkákból – amiket a fenékküszöb építésénél használnak tovább.
Közben az atomerőmű helyzete is javult.
Augusztus 24-én a négy blokkból már három ismét teljes kapacitás közelében termelt.
Magyar Péter hétfő reggeli közlése szerint mind a nyolc szivattyúrendszert beüzemelték, és folyamatban volt az utolsó blokk visszakapcsolása is.
Az eredeti műszaki ütemterv szerint szeptember 11-re kell elérnie a vízszintemelő bordának az első teljesen működőképes állapotot. Ezután még folytatják a kimosódás elleni mederbiztosítást, a tereprendezést és a helyreállítást; a teljes beruházás jelenlegi véghatárideje november 30.
Magyarországon általában nem bonyolítják túl a névadást
Ha a hazai példákból indulunk ki, Magyar Péter felvetése inkább a kivételek irányába vinné a paksi építményt.
A magyar vízügyben gyakori, hogy a létesítményeket földrajzi, helyhez kötött névvel illetik. Az egyik legismertebb a már említett dunakiliti fenékküszöb, amely 1995 óta a szigetközi vízpótló rendszer egyik kulcsfontosságú műtárgya.
A Rábán 2022-ben megépített pápoci fenékküszöb ugyanezt a logikát követi. Feladata, hogy kisvizes időszakokban megemelje a vízszintet, segítse a Pápoci-holtág frissvíz-utánpótlását és kedvezőbb vízviszonyokat teremtsen a környéken.
Ha tehát Magyarországon a megszokott gyakorlatot követnék, a mostani műtárgy továbbra is egyszerűen Paksi fenékküszöbként maradhatna meg a köztudatban.
A világban azonban jóval színesebb példákat is találunk.
Sziklalánc, kutyafog, patkó – külföldön így kapnak nevet a vízügyi műtárgyak
Nincs olyan nemzetközi szabály, amely meghatározná, hogy egy alacsony gátat, bukót vagy más folyami műtárgyat hogyan kell elnevezni. Sokszor itt is a helyszín győz, de akad olyan építmény, amelynek formája, anyaga, tervezője vagy egy helyi személyiség adta a nevét.
Az alábbi példák nem minden esetben műszakilag azonosak a paksi fenékküszöbbel. Közös bennük, hogy folyók vízszintjének, áramlásának vagy vízelosztásának befolyásolására épített, többnyire alacsony műtárgyakról van szó.
Chain of Rocks – egy természetes sziklasor nevét örökölte
St. Louis közelében, a Mississippin található a Chain of Rocks Dam, amelynek neve magyarul nagyjából „Sziklalánc-gátként” fordítható.
A név eredetileg nem a mesterséges létesítményhez tartozott. A környéken a Mississippi mintegy 17 mérföldes szakaszán víz alatti sziklapadok nehezítették a hajózást, ezt hívták Chain of Rocksnak.
Az amerikai hadsereg mérnöki testülete később alacsony, nem mozgatható kőgátat épített a folyón, hogy kisvíznél is megfelelő vízmélységet biztosítsanak a hajózáshoz. Funkciójában tehát nem azonos a paksi építménnyel, de abban van hasonlóság, hogy a mederben kialakított kőszerkezettel befolyásolják a kisvízi vízszintet.
Dogtooth Bend – „Kutyafog-kanyar” a Mississippi közepén
Már maga a helyszín neve is jóval fantáziadúsabb: Dogtooth Bend, azaz „Kutyafog-kanyar”. Itt az amerikai mérnökök 13 úgynevezett bendway weirt, teljesen víz alá merülő kőszerkezetet építettek.
Ezek nem a vízszint megemelésére szolgálnak, hanem az áramlást és a hordalék eloszlását módosítják annak érdekében, hogy szélesebb maradjon a hajózóút. A kőművek a felszín alatt vannak, a tolóhajók közvetlenül felettük közlekednek. Az amerikai hadsereg mérnöki testülete szerint az első ilyen szerkezeteket 1989-ben építették, használatukkal pedig jelentősen csökkent a kotrás szükségessége a kanyarokban.
Horseshoe Falls – egy patkó alakú walesi műtárgy
A walesi Dee folyón egészen más hangulatú névvel találkozhatunk. A Horseshoe Falls, vagyis „Patkó-vízesés” valójában egy alacsony, íves kőből épített bukómű.
A Canal & River Trust szerint Thomas Telford által tervezett szerkezet 140 méter hosszú, mindössze 1,22 méter magas és félhold-, illetve patkószerűen ívelt. Feladata, hogy a Dee vizének egy részét a Llangollen-csatornába vezesse.
A név és a különleges forma annyira összeforrt, hogy a műtárgy ma már turisztikai látványosságként is ismert, és a Pontcysyllte vízvezetékhez kapcsolódó világörökségi táj része.
Kallanai – amikor a legegyszerűbb leírásból lesz tulajdonnév
India egyik legkülönlegesebb példája a Kaveri folyón található Kallanai, angol nevén Grand Anicut. Az építményt a 2. századra datálják, így a világ egyik legrégebbi, ma is működő vízszabályozó létesítménye.
A több mint 300 méter hosszú, faragatlan kövekből épült szerkezet célja, hogy a Kaveri vizét az öntözőrendszerek felé terelje.
A tamil Kallanai szó jelentése „kőgát”. Vagyis valami olyasmi történt vele, mint ami nálunk a fenékküszöbbel történhetne: az eredetileg egyszerű műszaki leírás idővel önálló névvé vált.
Hogy mi lehetne a paksi fenékküszöb neve, azt egyelőre Magyar Péter sem árulta el. Olvasóink tippjeit viszont várjuk Facebook-oldalunkon, a cikk alatti kommentekben!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
28 méteres vízesésnél, türkizkék medencében fürödhetsz: ez a...
Egyetlen híd vezet ebbe a mesebeli kisvárosba, ahol tényleg úgy...
Káprázatos fényekbe borult az ország augusztus 20-án –...
Eladó a 900 éves várkastély: 60 szoba, 25 méteres könyvtár, 10...
Strandok, paloták és luxus: ebben a mesés portugál városban...
