Szalmából házat, mint a dédanyáink? Miért ne?
Házat építeni sokfél anyagból lehet. Ha elrugaszkodunk a tégla, a beton és a kő hétköznapiságától, és szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy újra divat a vályogház. Láthatjuk, hogy épülnek házak fák tetejére, hogy sikkes rönkházat építeni, de akár döngölt földből vagy használt autógumiból is készülhet az álomotthon. Magyarországon már van példa a szalmabála-építészetre is.
Főleg azok körében terjed, akik szeretik a természetes anyagokat, és kimondottan kísérletező kedvűek. A szalmabálákból álló falak hihetetlenül jól szigetelnek, a ház páratartalma jól szabályozott, az alapanyag pedig mentes mindenféle ismert és ismeretlen káros anyagtól.
Jól megtervezve, és megfelelően kezelve egyáltalán nem tűzveszélyes, és akinek szalmabálaháza van, a nyári melegben nincs szüksége légkondicionálásra, és a fagyos téli hónapokban is alacsonyabb lesz a fűtésszámlája, mintha hagyományos anyagokat használt volna fel az építkezés során. Egy kész szalmabálaház pont úgy néz ki, mint bármely épület, de sokkal több előnye van.
Bár már egyesülete is létezik, és több szalmabálaház áll Magyarországon, tömegesen nem terjedt el még ez a környezetbarát módszer. Jó példából azonban egyre több van, az organikus építészet ezen ágának kedvelői és gyakorlói nem csak weboldalakon léteznek: a csoportok és egyesületek célja az ismeretterjesztésen kívül a szemléletformálás is. Szerintük ez a jövő építészete, így jobb, ha mielőbb megbarátkozunk vele.
Az Energia és Környezet Alapítvány szerint még csak most kezdődött meg a szalmabálaház diadalútja, és eljön az idő, mikor évente 100-200 bálaház is épülhet.
Forrás:
