Nagyanyáink titkai: süssünk kovásszal!
Aki igazán finom, egészséges és sokáig eltartható kenyeret szeretne, maga is elkészítheti. Csupán megfelelő minőségű liszt, víz – és nagyanyáink titkos csodaszere, a kovász szükséges hozzá.
A kovász nem egyenlő az élesztővel, bár a sütőiparban és a nagyüzemi pékségekben kovásznak hívják az élesztőt és az adalékanyagokkal teli gyorsélesztőt is. Ezek teszik lehetővé, hogy a kenyér villámgyorsan elkészüljön, és nagy mennyiséget lehessen belőle előállítani. Azonban az ilyen kenyerek hamar kiszáradnak, penészednek, és a gluténérzékenység kialakulásáért is nagyban hibáztathatók.
Nagyanyáink még tudták, hogy lehet ezeket a bajokat megelőzni. Természetes kovásszal sütöttek, melyet mi is előállíthatunk.
Lépésről lépésre
Megfelelő mennyiségű lisztet és klórmentes vizet keverjünk össze egy befőttesüvegben, majd hagyjuk lazán lefedve a konyhában, melynek sem túl hidegnek, sem túl melegnek nem szabad lennie.
Másnap már láthatók a kovászkezdeményben az apró légbuborékok- ez azt jelenti, hogy az anyag elkezdett élni.
A kovászt naponta meg kell „etetni”, vagyis elvenni a felét, majd hozzákeverni a friss lisztet és vizet. A saját kovászunk egy hét alatt kellően megerősödik, s mikor könnyedén növekszik a térfogata a duplájára, képes lesz a kenyeret is megemelni.
A kovászos kenyérhez nem szükséges élesztőt használni, ha kellően begyakoroljuk, hamarosan könnyű és nagyon finom, ropogós héjú házi kenyeret süthetünk vele.
Aki szívesen megtanulná a kenyérkészítés lépéseit, számos hazai blogot és kovászos társulást találhat, és a Kovászlabor nevű csoport tanfolyamain első kézből is szerezhet tapasztalatokat.
