Megnéztük, miből áll az idei költségvetés
Az Országgyűlés 2017 júniusában fogadta el a 2018-as költségvetést. A választásoktól teljesen függetlenül most néhány pontban összeszedtük, mennyi bevételre és kiadásra számít a magyar állam ebben az évben.
Idén szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat – jelentette be korábban Varga Mihály.
A kiadásokat 20112 milliárd forintban, míg a bevételeket 18751 milliárd forintban határozták meg tavaly. A számokból kiderül, hogy:
- oktatásra 81 milliárd forinttal,
- az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal,
- nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal,
- a rendvédelemre 83 milliárd forinttal,
- gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a költségvetés, mint tavaly.
Az előre nem várt kockázatok kivédésére pedig 200 milliárd forintos tartalékot határoztak meg.
Hogy hogyan változott az elmúlt évek költségvetése, azt a G7 a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest segítségével elkészített Hol a pénzünk című oldalán könnyen kideríthetjük; itt a 2010 és 2017 közötti költségvetésekre kereshetünk rá, valamint az idei költségvetés minden területére külön-külön is – mind bevételi, mind pedig kiadási oldalon is.
A 2018-as költségvetésről a böngészés alapján többek között a következők olvashatók le:
- Idén a kiadások tekintetében a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra fordítják a legtöbb pénzt: az állam ebben az esetben 5460 milliárd forint kiadással számol, ezen belül pedig a nyugdíjellátásokra 3343 milliárd forintot, szociális és jóléti szolgáltatásokra 607 milliárd forintot, a családi pótlékokra és gyermekeknek járó juttatásokra 550 milliárd forintot szánnak.
- Oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra 2106 milliárd forintot,
- az egészségügyre 2906 milliárd forintot,
- rendvédelemre és közbiztonságra 865 milliárd forintot szántak.
- Védelemre egyébként 350 milliárd forint jut, ami többek között a Honvéd Vezérkart, valamint a HM szervezeteit is jelenti, de ide tartozik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat finanszírozása (17 milliárd forinttal), valamint a NATO költségvetéséhez való hozzájárulás (ez utóbbi például 5 milliárd forint) is.
- Bevándorlásra és menekültügyre emellett 85 milliárd forintot szánnak (szemben a tavalyi 100 millió forinttal).
Ezekre a bevételekre számítanak
A bevételek tekintetében is mutatunk néhány példát, hogy a 18751 milliárdos főösszegből mely területek mennyi pénzzel gazdálkodhatnak jövőre:
- 14068 milliárd forint adókból és járulékokból tevődik össze.
- Az áfa-bevétel ebből 3839 milliárd, a személyi jövedelemadó 2097, a jövedéki adó pedig 1099 milliárd forintot tesz ki.
- Fogyasztási adóból 5632 milliárd forintra számítanak, míg a munkáltatót terhelő adókból 2974 milliárd forint, a munkavállalók által fizetett adókból 2403 milliárd forint folyik majd be.
- Az Intézményi alapú bevételek (ide tartoznak a kórházi tevékenységek és szolgáltatások, valamint az egyéb egészségügyi, tb-ellátások, felsőfokú oktatásból származó, szociális és jóléti területek) 2512 milliárd forintot tesznek ki a költségvetés szerint.
- Idén Magyarország 1977 milliárd forintot kap az Európai Uniótól, ebből a pénzből például 909 milliárd forint jut többletcélú fejlesztési témák tevékenységeire és szolgáltatásaira, környezetvédelemre 306 milliárd forint, egyéb közlekedésre és szállításra 281 milliárd forint, mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra pedig 212 milliárd forint jut majd.
Mi változott?
Több intézkedést jelentettek be az idei költségvetéssel kapcsolatban az év elején. Többek között például, hogy januártól havi 35 ezer forintra nőtt a kétgyermekes családok adókedvezménye.
Az is kiderült, hogy az otthonteremtési programra a tavalyinál több, 226 milliárd forintot szánnak, és nőtt a kétgyermekesek adókedvezménye is, ennek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál.
Az idei évben a társasági adó 9 százalék maradt, ám a kisvállalati adó (vagyis a kiva) 13 százalékra csökkent, emellett csökkent a halhús áfája is 5 százalékra, az internet és az éttermi szolgáltatások áfáját szintén 5 százalékra mérsékelték.
2018-tól ezen kívül a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nőtt. Varga Mihály tavaly, a költségvetés ismertetésekor azt is bejelentette, hogy megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsa.
Egyébként az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta az év első három hónapját; a költségvetési folyamatok alapján a kormány idén 2,4 százalékos hiánycéllal számol.
