Magyardombegyháza a csőd szélén állt, aztán jött a sajtüzem, aminek az élén ma a közmunkásból lett gyárigazgató áll

Békés megye legeldugottabb zsákfaluja, Magyardombegyháza 2010-ben még a parlament előtt koldult, hogy így tiltakozzanak, miután kikapcsolták náluk az internetet és a telefont, bankszámlájuk üres volt. De azóta beindították a tejüzemet, ahol eleinte közmunkában, két hónapja viszont szociális szövetkezet formájában gyártják a termékeiket – írja a hvg.hu.

Dombegyházán 2010-ben indult a Start közmunka program, és a település főként nőkből álló vezetése fejéből pattant ki az ötlet, hogy a pénzt egy tejüzemre költsék, amivel a piaci versenyben is érvényesülhetnek majd. A gyár élén Gabi áll, a közmunkásból lett igazgató, aki a helyi piaci viszonyoknak megfelelően immár 200 ezer forintot keres. Az egy éve működő üzemben mindenki fizetésemelést kapott, mióta szociális szövetkezetté alakultak.

Rögös volt az ide vezető út

Bár az elmúlt egy évet is végig kínlódtuk, ki kellett kísérletezni, hogyan lehet olyan sajtot gyártani, aminek nincs kecske íze. De persze más dolgokkal is meg kellett küzdenünk

– magyarázza Dinnyés Ildikó polgármester, aki egyben az üzem menedzsere. A kecskék nem adtak elég tejet, így az állomány felét le kell cserélni.

A gyártás minden apró részletét kitanulták, kikísérletezték az ízeket, és most már tizenháromféle sajtot, tehéntejből nyolc féle ízesítésű tejet és joghurtot is gyártanak, valamint túróalapú csokigolyót, amely a gyomaendrődi túrófesztiválon aranyérmet nyert.

Még arra is ügyeltünk, hogy az ízesített termékeket olyan gyümölcskészítményekből csináljuk, amiben nincs cukor, tehát cukorbetegek is fogyaszthatják

– tette hozzá a polgármester.

A vonalkód engedéyeztetése nagyon drága, ezért eddig csak tömbben szállították, és kimérve árulták portékájukat egy szegedi áruházban, a prémium terméknek szánt sajtok viszont csak márkajelzéssel mennek jól.

És a nehezén még mindig nincsenek túl

A márkanév, a logó már megvan. (…) Nagyon nehéz betörni a sajtpiacra, főként innen, az ország eldugott zsákfalujából, de megcsináljuk. Szívósak vagyunk, most júniusban a szövetkezetté alakulástól pénzügyileg megint a nulláról kellett indulni, mert a bevételek ekkor az önkormányzatnál maradtak, csak az eszközöket lehetett átvenni. (…) Eddig is kitartottunk, sok álmatlan éjszakán vagyunk túl. Most a piac szerzése a feladat, de talán nem túl sok olyan sajtműhely van, ahol az uniós szabványoknak is megfelelő üzemben gyártják a házi ízeket

– vélekedik az egykor kolduló falu polgármestere. És van olyan, aki nagyon is értékeli az erőfeszítéseiket: az egyik vásárlójuk komáromi lakos, aki rendszeresen azért utazik az ország déli csücskébe, hogy nagyobb tételben vásároljon be az üzemben a családjának.

A sajtműhelyben már a választék bővítésére készülnek, hamarosan tejföl és vaj is készül majd az üzemben. Remélik, hogy a kódengedélyeztetés lezárultával már darabáruként eladott termékeikkel könnyebb lesz a dolguk.