Kukorelly Endre felajánlott egymilliót egy független művészeti díjra, hogy legyen valami a kormányzati mutyin túl is

Startlap - Startlap
A nemrégiben állami kitüntetésben részesültek közül többek személye is alaposan megkérdőjelezhető. Kukorelly szerint így van ez a rendszerváltás óta, de most eljött a mélypont, siránkozás helyett viszont inkább cselekedni kell.

Kukorelly Endre egy nyilvános Facebook-posztban jelentette be, hogy közösségi finanszírozással szeretné feléleszteni egy független művészeti díjat, “ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást”. Az író ehhez felajánlotta az első milliót, és várja a többieket, “akikkel megbeszéljük, a továbbiakban mi hogy legyen” – olvasható a bejegyzésben.

Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább; a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságok-igazságtalanságok történtek, ez a mostani – szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte – igazán a mélypont. Sokan az okkal Döbrenteizők/Takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat.

– fogalmazott Kukorelly, aki úgy véli, ha elegen beszállnak, és “ha egyszer majd visszaadják az államosított/elrabolt javakat”, akkor visszaállíthatnák például a Baumgarten-díjat.

A “Döbrenteizők/Takarózók” rész Takaró Mihály és Döbrentei Kornél személyére vonatkozik, akiket az elmúlt időszakban díjazott a kormány. A hvg.hu felidézi, hogy őket a Mazsihisz rasszistának minősítette, és tiltakozott a kitüntetésük ellen. Takaró Mihályról Závada Pál az alábbiakat fogalmazta meg korábban az Indexnek:

Takaró Mihály minden jó érzésű, becsületes ember számára vállalhatatlan, a konzervatív, jobboldali gondolkodásúak számára is; ő a szcéna legszélsőségesebb, leghírhedtebb alakja.

Döbrentei Kornélról pedig érdemes tudni, hogy régebben a Vasárnapi újságnak úgy nyilatkozott: “a zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg”.

Aztán itt van Krajcsovics Éva festőművész esete is, aki 2017-től a Munkácsy-díj bizottság egyik tagja volt, azonban posztjáról lemondott, mivel nem hajlandó tovább hozzájárulni ahhoz, hogy a munkájuk “látszattevékenységgé” vált, és a szakmai jelöltek névsorából rendre megváltoztatják. Ezen kívül felidézik, hogy két Táncsics-díjazott, Földi-Kovács Andrea, a Hír Tv műsorvezetője, valamint Farkas Emese Echo Tv-s programigazgató úgy részesültek elismerésben, hogy nem is szerepeltek a díjra felterjesztettek listáján.

A Baumgarten-díjat 1923-ban Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapította jókora vagyonából, hogy “oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek benne valamilyen pénzdíj formájában, akik “minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.” A díjakért felelős alapítványt 1950-ben megszüntették, és a Minisztertanács létrehozta helyette a József Attila-díjat.