Három film, amely külföldre szakadt magyarok sorsát dolgozza fel

Jim Jarmusch: Florida a Paradicsom (Stranger Than Paradise)

Jim Jarmusch amerikai filmrendezőkelet európai gyökerekkel rendelkezik. Talán ez vezette a nagyon komolyan magyar vonatkozásokkal bíró film elkészítésére, ami 1984-es bemutatása után bezsebelt egy rakás díjat, és komoly sikernek örvendett itthon is. Kevés olyan hollywoodi film van, amelyben magyar beszédet hallani, még kevesebb,amiben szinte végig magyarul (vagy magyar keveréknyelven) beszélnek.

Az 1980-as években játszódó történet főszereplője Éva, aki nagy reményekkel érkezik Amerikába, a korlátlan lehetőségek és szabadság hazájába. Hamarosan rájön azonban, hogy a lehetőségek nem szólnak mindenkinek, a szabadság pedig viszonylagos. A főszereplőt alakító Bálint Eszter is bevándorló, 11 évesen édesapjával választották Amerikát új hazájuknak.

Fábri Zoltán: Magyarok

A jobb életre vágyó, Németországban munkát vállaló magyarok életéről szól Fábri 1978-ban bemutatott filmje. A második világháború után magasabb bérért, biztosabb munkahelyekért, kellemesebb bánásmódért nyugatra vándorló magyarok hazát és problémákat váltottak, de összességében előbbre nem jutottak a felkavaró történetben, amely eredetileg Balás József tollából, regény formában született meg. Lassan válik világossá a szereplők számára, hogy az anyagi előnyökért cserébe erkölcseiket, emberségüket adják el, míg végül a jobb élet délibábja is szétfoszlik.

Bódy Gábor: Amerikai anzix

1975-ben készült Bódy Gábor első nagyjátékfilmje. Bár kísérletező és merész alkotás, számos díjjal ismerték el az érzékenységet, amellyel a rendező a témához nyúlt. Az idő Bódyt igazolta, élete utolsó éveiben hosszú időszakokat töltött külföldön. A különös hangulatú és szokatlan technikával készült filmben a főhősök nem itthonról indulnak el, hanem fordítva. A három főszereplő, a ’48-as szabadságharc idején külföldre szakadt katona, akik vagy beilleszkedni szeretnének, vagy hazatérni, vagy olyan tetteket végrehajtani, amelyről az egész világ emlékszik rájuk. Nem tudhatják milyen áldozatokat kell hozniuk az általuk választott úton.