Kiemelt Hírek 2017. november 01.

A kutatók tudták, hogy nem élheti túl az űrrepülést

Startlap Kiemelt Hírek 2017. november 01.
60 éve indult útnak Lajka, az első űrkutya.

Hatvan éve, 1957. november 3-án indult a világűrbe az első állat, Lajka kutya a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén.

Amikor a kutatók még csak tervezték az űrutazást, nem tudták, hogy miképpen fog hatni az emberi szervezetre. Ezért állatokkal kísérleteztek. Először űrugrásokat hajttattak végre velük, azaz a felső légkörbe juttatták őket, de még nem álltak földkörüli pályára. Az első űrugrók muslicák voltak, amelyeket 1947-ben az amerikaiak lőttek fel, egy évvel később az első űrmajom, az Albert névre hallgató rhesusmakákó kelt útra egy V-2-es rakétával. Ezt követően az Albert-program keretében még három majmot lőttek fel, de műszaki hibák miatt egyik állat sem maradt életben. Az Albert-programmal egy időben egerekkel is kísérleteztek, több-kevesebb sikerrel.

Az 1950-es évek elején a szovjetek is elindították az állatkísérleteket, ezekhez kezdetben rágcsálókat használtak fel, 1951-től kísérleti alanyaik a kutyák lettek. Közülük is a leghíresebb Lajka (jelentése: ugatós), “aki” 1957. november 3-án a Szputnyik-2 fedélzetén indult a kozmoszba, és az első Föld körül keringő állatként írta be nevét az űrkutatás történetébe.

Az 1957. október 4-én fellőtt első űreszköz, a Szputnyik-1 sikere annyira lázba hozta Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárt, hogy azonnal utasította Szergej Koroljov akadémikust, a szovjet űrprogram vezetőjét egy újabb kísérletre, “természetesen” a nagy októberi szocialista forradalom negyvenedik évfordulójához időzítve. Az egyhónapos határidő miatt nagyobb fejlesztésre nem volt lehetőség, ezért úgy döntöttek, hogy egy kutyán tesztelik, milyen hatással van a kozmosz az élő szervezetre – ennek a kísérletnek az előkészítése már egy éve zajlott.

A Szputnyik-2 négy méter magas, mintegy fél tonnás, kúp alakú szerkezet volt, amelyet rádióadóval és jeladó műszerekkel szereltek fel, a kutya az alján található szűk kapszulában szorongott. A kísérleti alanyokat a Moszkva utcáin kóborló állatokból gyűjtötték be, feltételezve, hogy azok már hozzászoktak az éhezéshez és a hideghez. Az eredeti tíz kutyából végül hármat vettek komolyan számításba, a hároméves nőstény husky-terrier keverék Lajka mellett a két űrugrást túlélt Albina lett az első számú tartalék, Muska pedig a kontroll kutya. Az ebeket napról napra szűkebb ketrechez szoktatták, amit igen rosszul viseltek, így a kiképzést meg kellett hosszabbítani, a gyorsulást centrifugákkal szimulálták, hangos hanghatásoknak is kitették őket, táplálékul pedig csak gélt kaptak, mint a világűrben.

A kapszulában életfenntartó rendszerként hűtőventillátort, illetve oxigéngenerátort helyeztek el az eb számára egy hétre elegendő élelem mellett, az ürülék felfogására a hátsójára erősített zacskó szolgált. Az állatot szíjakkal a tartályhoz erősítették, így felállni igen, de lefeküdni, megfordulni már nem tudott. Azzal mindenki tisztában volt, hogy Lajka életét feláldozzák a tudomány érdekében, hiszen ha a rajtot és az űrben tartózkodást túl is élte volna, a Földre már nem tudták volna visszahozni.

A startra 1957. november 3-án, moszkvai idő szerint hajnali fél hatkor került sor, eközben a félelemtől Lajka légzése háromszorosára, pulzusa duplájára nőtt. A Szputnyik-2 rendben pályára állt, de egy műszaki hiba miatt a kabinban a harmadik fordulat után a hőmérséklet 40 fok fölé emelkedett. Lajka pulzusa a súlytalanságban töltött három óra alatt csökkent, de a stressz jeleként valamivel a normál érték fölött maradt, és élelméből is fogyasztott. A szovjet hivatalos média a következő időszakban ellentmondásos híreket közölt sorsáról, az egyik változat szerint hat nap után, az elemek kimerülése után megfulladt, a másik szerint injekcióval altatták el. A szomorú valóság csak 2002-ben derült ki: a kutya a kabin túlhevülése és a stressz miatt pár óra után eszméletét vesztette és nem sokkal később elpusztult. A Szputnyik 2-vel november 10-én szakadt meg a kapcsolat, és 162 nap után, 1958. április 14-én a légkörbe belépve megsemmisült.

Lajka áldozata nem volt hiábavaló, bebizonyosodott, hogy a fellövés és az űrben tartózkodás is túlélhető. A szovjet és az amerikai űrprogram is komoly lökést kapott, három és fél évvel később, 1961. április 12-én Jurij Gagarin személyében ember járt a világűrben. Lajka kutyának több szobra áll, többek között annak az intézetnek a közelében, ahol útjára felkészítették, több bélyeg jelent meg képével, egy 2007-ben Magyarországon is.

 

Forrás: MTI

Címlapfotó: Sovfoto/UIG via Getty Images

Keresés az oldalon