A Coca-Cola szerint az üdítőkben olyan adalékanyagok vannak, mint az otthoni süteményekben

A Coca-Cola egy általuk megrendelt kutatás alapján bizonygatja: az átlagos háziasszony is “rettenetes vegyszereket” használ a konyhájában – számolt be a hvg.hu. A cég szerint nemcsak ipari körülmények között, hanem az otthon sütő-főző, egyszeri fogyasztó is használ egy csomó adalékanyagot, csak éppen nem tud róla.

Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliára gondolunk, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor

– magyarázta Szűcs Zsuzsa, a Cola-Cola dietetikusa a kutatás eredményeit.

Tegyük azért hozzá: az E300, avagy az aszkorbinsav például akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, és a végtermékben vitaminként nem fejti ki hatását. Ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, az aszkorbinsav összetevőnek számít, ilyenkor az ijesztő E-szám helyett már C-vitaminként lehet feltüntetni a címkén.

A Coca-Cola kutatási buzgalma érthető: egy szintén általuk megrendelt (országos és reprezentatív) felmérés szerint öt magyar vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, és a legtöbben (77 százalék) az üdítőitalok esetében nézik meg, hogy miből is készült pontosan.

Különös jelentősége van a kóla jellegzetes barnás színét adó karamellszínezéknek, az úgynevezett 4-metilimidazolnak, mivel erről néhány évente újra meg újra megállapítja egy friss kutatás, hogy rákkeltő. Először Kalifornia államban sorolták a karcinigén anyagok közé, miután egy 2012-es tanulmány szerint tüdő-, máj- és pajzsmirigyrákot okozott laboratóriumi patkányokon és egereken.

Az édesítőszerek, például a Coca-Colánál is használt stevia azért érdekesek, mert becsaphatják az emberi szervezetet: mivel az ízlelőbimbóinkat édes inger éri, a szervezetünk kalóriabevitelre készül fel, és addig vágyunk cukor után, ameddig meg nem kapjuk. A mesterséges édesítőszerek ráadásul csökkentik az ízlelőbimbóink hatékonyságát, így egyre több édes – és ezáltal magas kalóriatartalmú – étel fogyasztását kívánjuk.

A magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők

– érvelt a dietetikus.

A kutatás arra is felhívja a figyelmet: míg a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe, valójában 80 százalékuk használ több-kevesebb rendszerességgel sütőport – azaz térfogatnövelőt.