12 éve nincs már közöttünk a Tenkes kapitánya

86 éves korában hunyt el Zenthe Ferenc.

Szerző: Startlap

Forrás: startlap.hu | 2018-07-30 08:12

Fotó: Facebok

A Tenkes kapitánya, Taki bácsi, Kárpáti a Szabó családból – nincs olyan, akinek ne ugrana be ezekről a szerepekről Zenthe Ferenc alakja. A színész 12 éve nincs már közöttünk.

A kezdetek

Zenthe Ferenc kései gyerekként született, apja ötvenéves volt, amikor ő 1920-ban – harmadikként a családban – világra jött Salgótarjánban. Tízéves volt, amikor szülei Pestre költöztek, ő pedig először Egerbe a cisztercitákhoz, utána a nyíregyházi katolikus gimnáziumba került. Az iskolában jó tornász volt, százméteres futásban és rúdugrásban több versenyt is megnyert. Mint a legtöbb fiú, szívesen focizott, de egy térdsérülés miatt nem lehetett a sport a hivatása, később a filmekben azonban jól tudta kamatoztatni ügyes mozgását.

Közzétette: Zenthe Ferenc emlékoldal – 2016. július 30., szombat

Így lett színész

A gimnáziumi önképzőkörben szerepelt, szavalt, de akkor még nemigen fordult meg a fejében, hogy színész legyen. A mesterség iránti érdeklődését még apja ültette belé, aki Salgóbányán vetítőgépet, gépészt, zongoristát szerzett, némafilmeket hozatott. Később is elvitte moziba, színházba az internátusból hazatért fiát, arról azonban hallani sem akart, hogy a családban Tutyinak becézett fiúból színész legyen. Így hát beíratták a közgazdaságtudományi egyetemre, ahol – nem túl nagy lelkesedéssel – elvégzett négy szemesztert. Akkoriban találkozott Pécsi Sándorral, aki hasonló cipőben járt: jogot hallgatott, de őt is a színészi hivatás vonzotta. Nagy titokban együtt jelentkeztek a Színművészeti Akadémiára – sikerrel. Zenthe Ferencet palócos kiejtése ellenére is felvették, ám közbeszólt a II. világháború: 1942-ben behívót kapott, felderítő lett a pesti zászlóaljnál. Amikor társait a frontra vezényelték, ő éppen otthon tartózkodott, az oroszok már körbezárták a várost, így a gyűrűben rekedve katonaszökevény lett belőle.

A háború után már nem volt kedve folytatni a tanulást. Volt főiskolai osztályfőnöke, Abonyi Géza lett a színészszakszervezet elnöke, az ő segítségével került a pécsi színházhoz, egy év után átszerződött egy maszek társulathoz. Hetenként két bemutatójuk volt: hol egy operett, hol meg egy prózai darab, így tanulhatta meg igazán a színészmesterséget. 1947-től már a debreceni teátrumban játszott, s vendégként a Lúdas Matyit alakította a fővárosi Ifjúsági Színházban. Várkonyi Zoltán, a Vígszínház direktora hívta őt egy  főszerepre, de nem vállalta, úgy érezte, nem neki való. 1952-ben Horvai István leszerződtette a Madách Színházhoz, amelyhez végig hűséges maradt.

Közzétette: Zenthe Ferenc emlékoldal – 2012. december 27., csütörtök

Zenthe Ferenc zömében jóságos, kiegyensúlyozott figurákat alakított. Nem vágyott nagy szerepekre, csak Peer Gyntöt akarta igazán eljátszani – ennek azonban soha nem került a közelébe. Viszont színházban eljátszhatta Puck, majd Zuboly szerepét Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Lúdas Matyijának címszerepét, Noszty Pált Mikszáth, Scapint Moliere művében, Dickens Karácsonyi énekének Ebenezer Scrooge-át vagy Jákob szerepét a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében.

Filmek

Igazán azonban a filmgyártás és a televízió “kényeztette el” jobbnál jobb feladatokkal. Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók megtanították lovagolni, aminek még sok hasznát vette). Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos, a kamera előtt természetesen viselkedő színész életében: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel, aki keresztény kisfiút fogadott örökbe a második világháború alatt. A film sok helyre eljutott a világban, de Zenthét A Tenkes kapitányaként már korábban megismerhették, az 1962-ben forgatott 13 részes sorozatot ugyanis szinte minden országban bemutatták, még Kínában is. Aztán még számos tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ a katona, a Bors és a Szomszédok (ebben Taki bácsi, az ország kedvenc taxisa volt). Egy népszerű rádiós sorozat, a Szabó család is végigkísérte pályafutásán: ő volt az a szereplő, akit halála után a közönség hatalmas felháborodása miatt közkívánatra vissza kellett hozni a sorozatba.

„A Szabó családban lassan negyven éve benne vagyok, emellett csupa olyan filmet csináltam, hogy amikor az emberek megláttak az utcán, éreztem, hogy szeretnek.”

– emlékezett a művész.

Kezdettől övezte a közönség szeretete. Nyugdíjasként is folyamatosan játszott a Madách Színházban.

„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább.”

– állította a színész.

Számos kitüntetést kapott, többek között Jászai Mari-díjat (1954, 1968), érdemes és kiváló művészi címet, Kossuth-díjat (1997), s 2005-ben a Nemzet Színésze lett.

  1. július 30-án, 86 évesen hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Robog az úthenger ( 1977 )

Közzétette: Zenthe Ferenc emlékoldal – 2015. augusztus 3., hétfő

 

Forrás: Wikipedia, MTI

Címkék:

07.30. Zenthe Ferenc

Mai nap hírei

Kapkodnak az új, fapados elektromos autó után a kínaiak

autopro.hu9 órája

Már a Google Maps is mutatja a koronavírus terjedését

gsmring.hu10 órája

Minden idők egyik legdurvább hackertámadása érte Magyarországot

ezalenyeg.hu11 órája

Szórakozásból vert szét teljesen egy kocsit négy fiatal Monoron

168ora.hu13 órája

Melegebb éghajlatra küldte a rendőröket a biciklis

formula.hu16 órája

Havonta 5 percen múlhat a magyar nők élete

napidoktor.hu17 órája

Svájc sorsdöntő népszavazást tart az EU-val való kapcsolatáról!

napmintnap.com18 órája

Fördős Zé és Vadon Jani is imádta a déli parti éttermet

balaton.hu18 órája